Go to the page content

A BMI eredményed:

Elhízás osztály II
BMI

Az eredményed:

BMI osztályozási táblázat
BMI Besorolás
≤ 18,5 alatt Sovány
18,5–24,9 Normál testsúly
25–29,9 Túlsúlyos
30–34,9 Elhízás I. kategória
35–39,9 Elhízás II. kategória
40 és a fölött Elhízás III. kategória

*Ez a BMI-kalkulátor 20 év feletti felnőttekre vonatkozik. Ha 20 év alatt vagy, beszélj orvossal a BMI-vel kapcsolatban.

Mit jelent ez számodra?

Ha a BMI-d 35–39,9 közé esik, akkor az Elhízás II. osztályába tartozol. Ez azt jelenti, hogy fokozottan fennáll az elhízással összefüggő betegségek kialakulásának kockázata. Érdemes megfontolni mit tehetsz azért, hogy egészségesebb testsúlyt érj el, ezáltal csökkentve ezeket a kockázatokat. Már egy kisebb mértékű, de fenntartható fogyás is hozhat egészségügyi előnyöket.

A megfelelő, tudományosan igazolt kezelési lehetőségek a te egyéni szükségleteidhez igazodnak. Beszélj az orvosoddal a fogyás lehetőségeiről.

Keress lakhelyedhez közel testsúlykontrollal foglalkozó egészségügyi szakembereket


Beszélj a testsúlykontrollal foglalkozó szakemberekkel azokról a kezelési lehetőségekről, amelyek megakadályozhatják, hogy a leadott kilók visszajöjjenek.

doctor

Kezelés

Az orvosod személyre szabott javaslatokat adhat, figyelembe véve az egészségi állapotodat és az esetleges elhízással összefüggő problémákat.

Kezelések lehetnek például:

  • Egészséges étkezés
  • Fizikai aktivitás növelése
  • Viselkedésterápia
  • Helyettesítő étkezések / alacsony energiatartalmú diéták
  • Gyógyszeres testsúlycsökkentő terápia
  • Bariátriai műtét*

Tippek és tanácsok neked

Ha a BMI azt mutatja, hogy túlsúllyal vagy elhízással élsz, ideje lehet változtatni annak érdekében, hogy egészségesebb testsúlyt érj el. Számos tényező befolyásolhatja a testsúlyt, ezért különféle módokon is lehet kezelni.. Kattints az alábbi pontokra, és nézd meg, mit tehetsz a változás érdekében!

Táplálkozás

Nincs tökéletes diéta a fogyáshoz. Vannak azonban tudományosan alátámasztott módszerek a testsúly kezelésére és a visszahízás megelőzésére. Inkább az egészségesebb étkezési szokásokra összpontosíts (például mediterrán étrend, rostban gazdag étrend, vegetáriánus étrend), mintsem hogy szélsőségesen korlátozd a kalóriabevitelt.

Mentális egészség

A súlygyarapodás mögött gyakran lelki okok állnak. Egyesek nehéz helyzetekben az evést választják vigaszként – ezt nevezzük érzelmi evésnek. Ezért néha pszichológiai támogatásra van szükség a diétás tanácsok helyett. Fontos megérteni az érzelmek és a stressz szerepét a testsúly kezelésében.

Testmozgás

A rendszeres mozgás nagyon fontos a fogyás és a testsúly megtartása szempontjából. Az elhízás elleni program hatékonysága érdekében érdemes az aerob és ellenállásos edzéseket is beilleszteni a rutinba. Emellett általánosságban is érdemes lehet többet mozognod!

Tippek egy új edzésprogram elkezdéséhez itt találhatók.

Alvás

A túl kevés alvás befolyásolja a hormonokat, amelyek kihatással lehetnek arra is, hogyan és mit eszünk. A jobb alvás segíti az egészségesebb döntéseket és a csábító ételek elkerülését. Találj tippeket szokásaid javításához és a szükséges pihenés biztosításához!

Az elhízás egészségügyi kockázatai

A túlsúly vagy elhízás megnöveli a halálozás, valamint számos más betegség kockázatát. Általában minél magasabb a BMI, annál nagyobb az esélye más krónikus, elhízással összefüggő betegségek kialakulásának. Ismerd meg a fogyás egészségügyi előnyeit itt!

Gyakran ismételt kérdések

Miért fontos ismerni a BMI-t?

A BMI segít felmérni a zsírszövethez kapcsolódó betegségek kockázatát. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a BMI, annál nagyobb az esélye krónikus, elhízással összefüggő betegségek kialakulásának, mint például:

  • 2-es típusú cukorbetegség
  • Szív- és érrendszeri betegségek
  • Sztrók
  • Magas vérnyomás
  • Meddőség
  • Depresszió és szorongás
  • Koszorúér-betegség
  • Diszlipidémia
  • Nem alkoholos zsírmáj (NAFLD)/Nem alkoholos steatohepatitis (NASH)
  • Reflux betegség (GERD)
  • Metabolikus szindróma (MetS)
  • Vizelet inkontinencia
  • Alvási apnoe és légzési problémák
  • Krónikus vesebetegség
  • Különböző daganatos betegségek (pl. emlő, vastagbél, méhnyálkahártya, nyelőcső, vese, petefészek, hasnyálmirigy)
  • Térdízületi porckopás
  • Epekő
  • Trombozis
  • Köszvény
  • Megnövekedett halálozási kockázat az egészséges BMI-hez képest

Kérdezd meg orvosodat, hogyan kapcsolódhatnak ezek a betegségek a BMI-hez!

Mik a BMI korlátai?

A BMI egy egyszerű és objektív mérőszám, de bizonyos esetekben félrevezető lehet. A kutatások szerint kevésbé pontosan jelzi a betegségek kockázatát időseknél, sportolóknál, nagyon magas vagy alacsony, illetve izmos embereknél. Például a testépítőknek több izomtömegük van, ami miatt magasabb lehet a BMI-jük.

A BMI nem veszi figyelembe:

  • Öröklött kockázati tényezőket (pl. metabolikus szindróma)
  • Környezeti és életmódbeli tényezőket, amelyek krónikus betegségekhez vezethetnek
  • A testzsír eloszlását a testen

Fontos megjegyezni, hogy az elhízással való együttélés nem feltétlenül jelent egészségtelenséget, és a „normál” testsúly sem mindig jelent egészséget. A BMI nem határoz meg minket, de az ismerete és megértése hatékony eszköz lehet egészségünk tudatos kezelésére.

Irodalom
  1. Lopez-Jimenez F, Almahmeed W, Bays H, et al. Obesity and cardiovascular disease: mechanistic insights and management strategies. A joint position paper by the World Heart Federation and World Obesity Federation. Eur J Prev Cardiol. 2022 Dec 7;29(17):2218-2237. doi: 10.1093/eurjpc/zwac187. PMID: 36007112.
  2. Zhang, S., Fu, X., Du, Z. et al. Is waist-to-height ratio the best predictive indicator of cardiovascular disease incidence in hypertensive adults? A cohort study. BMC Cardiovasc Disord 22, 214 (2022). https://doi.org/10.1186/s12872-022-02646-1
  3. Akil L, Ahmad HA. 2011. Relationships between Obesity and Cardiovascular Diseases in Four Southern States and Colorado. J Health Care Poor Underserved; 22(4 Suppl):  61–72. doi: 10.1353/hpuvv.2011.0166. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3250069/
  4. Garvey WT et al. American Association of Clinical En docrinologists and American College of Endocrinology  Comprehensive Clinical Practice Guidelines for Medical  Care of Patients with Obesity. Endocr Pract. 2016 Jul;22  Suppl 3:1-203.
  5. Khan SS, Ning H, Wilkins JT, Allen N, Carnethon M, Berry JD, Sweis RN, Lloyd-Jones DM. Association of Body Mass Index With Lifetime Risk of Cardiovascular Disease and Compression of Morbidity. JAMA Cardiol. 2018 Apr 1;3(4):280-287. doi: 10.1001/jamacardio.2018.0022. PMID: 29490333; PMCID: PMC5875319.
  6. Rueda-Clausen, C F et al, “Assessment of People Living with Obesity,” Can. Adult Obes. Clin. Pract. Guidel., pp. 1–17, 2020, [Online]. Available: http://obesitycanada.ca/wp-content/uploads/2020/09/6-Obesity-Assessment-v5-with-links.pdf.
  7. Yumuk, V et al, “European Guidelines for Obesity Management in Adults” Obes Facts. 2015 Dec; 8(6): 402–424. Published online 2015 Dec 5. doi: 10.1159/000442721.
  8. Garvey, W T et al, “American Association of Clinical Endocrinologists and American College of Endocrinology comprehensive clinical practice guidelines for medical care of patients with obesity.” Endocrine Practice 2016;22:1–203. DOI:https://doi.org/10.4158/EP161365.GL
  9. Guh, D P et al, “The incidence of co-morbidities related to obesity and overweight: A systematic review and meta-analysis,” BMC Public Health, vol. 9, no. 1, p. 88, 2009, doi: 10.1186/1471-2458-9-88.
  10. Prospective Studies Collaboration, “Body-mass index and cause-specific mortality in 900000 adults: collaborative analyses of 57 prospective studies,” Lancet, vol. 373, no. 9669, pp. 1083–1096, Mar. 2009, doi: 10.1016/S0140-6736(09)60318-4.
  11. “Obesity Screening – Medline Plus, U.S. National Library of Medicine” Available: https://medlineplus.gov/lab-tests/obesity-screening/.
  12. “Assessing Your Weight and Health Risk – National Heart, Lung, and Blood Association – U.S. Department of Health & Human Services” Available: https://www.nhlbi.nih.gov/health/educational/lose_wt/risk.htm.
  13. Hussain, A et al, “Type 2 Diabetes and obesity: A review” Journal of Diabetology, June 2010; 2:1.
  14. Katzmarzyk, P T et al, “Body mass index and risk of cardiovascular disease, cancer and all-cause mortality” Can. J. Public Health, vol. 103, no. 2, pp. 147–151, 2012, doi: 10.1007/BF03404221.
  15. Kurth, T et al, “Prospective Study of Body Mass Index and Risk of Stroke in Apparently Healthy Women,” Circulation, vol. 111, no. 15, pp. 1992–1998, Apr. 2005, doi: 10.1161/01.CIR.0000161822.83163.B6.
  16. Landi, F et al, “Body Mass Index is Strongly Associated with Hypertension: Results from the Longevity Check-Up 7+ Study” Nutrients. 2018 Dec; 10(12): 1976. Published online 2018 Dec 13. doi: 10.3390/nu10121976.
  17. Dağ, Z Ö et al, “Impact of obesity on infertility in women,” J. Turkish Ger. Gynecol. Assoc., vol. 16, no. 2, pp. 111–117, Jun. 2015, doi: 10.5152/jtgga.2015.15232.
  18. Moussa, O M et al, “Effect of body mass index on depression in a UK cohort of 363037 obese patients: A longitudinal analysis of transition,” Clin. Obes., vol. 9, no. 3, p. e12305, Jun. 2019, doi: https://doi.org/10.1111/cob.12305.
  19. Zhao, G et al, “Depression and anxiety among US adults: associations with body mass index,” Int. J. Obes., vol. 33, no. 2, pp. 257–266, 2009, doi: 10.1038/ijo.2008.268.
  20. Lamon-Fava, S et al, “Impact of Body Mass Index on Coronary Heart Disease Risk Factors in Men and Women,” Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol., vol. 16, no. 12, pp. 1509–1515, Dec. 1996, doi: 10.1161/01.ATV.16.12.1509.
  21. Van Hemelrijck, M et al, “Longitudinal study of body mass index, dyslipidemia, hyperglycemia, and hypertension in 60,000 men and women in Sweden and Austria” Published: June 13, 2018https://doi.org/10.1371/journal.pone.0197830.
  22. Loomis, A K et al, “Body Mass Index and Risk of Nonalcoholic Fatty Liver Disease: Two Electronic Health Record Prospective Studies,” J. Clin. Endocrinol. Metab., vol. 101, no. 3, pp. 945–952, Mar. 2016, doi: 10.1210/jc.2015-3444.
  23. Zafar, S et al, “Correlation of gastroesophageal reflux disease symptoms with body mass index,” Saudi J. Gastroenterol., vol. 14, no. 2, pp. 53–57, Apr. 2008, doi: 10.4103/1319-3767.39618.
  24. Han, T S et al, “A clinical perspective of obesity, metabolic syndrome and cardiovascular disease,” JRSM Cardiovasc. Dis., vol. 5, pp. 2048004016633371–2048004016633371, Feb. 2016, doi: 10.1177/2048004016633371.
  25. Health risks of obesity – Medline Plus, U.S: National Library of Medicine.” Available: https://medlineplus.gov/ency/patientinstructions/000348.htm.
  26. Canadian Adult Obesity Clinical Practice Guidelines. Available:  https://obesitycanada.ca/guidelines/ 
Értékes volt ez a tartalom a számodra?

Ez is érdekelhet