Az eredményed:

BMI besorolási táblázat
BMI	Besorolás
≤ 18,5 alatt	Sovány
18,5–24,9	Normál testsúly
25–29,9	Túlsúlyos
30–34,9	Elhízás I. kategória
35–39,9	Elhízás II. kategória
40 és a fölött	Elhízás III. kategória

*Ez a BMI-kalkulátor 20 év felettiekre vonatkozik. Ha még nem vagy 20 éves, beszélj orvosoddal a BMI-ről!

Mit jelent ez számodra?

Ha a BMI-d 40 vagy annál több, akkor az Elhízás III. osztályába tartozol. Ez a kategória magas kockázatot jelent az elhízással összefüggő betegségek kialakulása szempontjából, és komolyan ronthatja az életminőségedet. Fontos, hogy azonnal konzultálj orvossal vagy olyan szakemberrel, aki jártas az elhízás kezelésében.

Kezdd azzal, hogy megbeszéled az egyéni helyzetedet és szükségleteidet. Az orvosod ez alapján – és egyéb vizsgálatok eredményei alapján – javasolhat egy testsúlycsökkentő tervet és kezelési lehetőségeket, amelyek segíthetnek a fogyásban.

Beszélj az orvosoddal arról, hogy melyik tudományosan igazolt kezelés lenne számodra a legmegfelelőbb, és hogyan indulj el a változás útján – még ma!

Keress lakhelyedhez közel testsúlykontrollal foglalkozó egészségügyi szakembereket

Beszélj a testsúlykontrollal foglalkozó szakemberekkel azokról a kezelési lehetőségekről, amelyek megakadályozhatják, hogy a leadott kilók visszajöjjenek.

Szakértővel szeretnék konzultálni

Kezelés

Az orvosod személyre szabott javaslatokat tehet, figyelembe véve az egészségi állapotodat és az esetleges túlsúllyal összefüggő problémákat.

A kezelési lehetőségek a következők lehetnek:

Egészséges táplálkozás
Fizikai aktivitás növelése
Viselkedésterápia
Ételhelyettesítők / alacsony energiatartalmú étrend.
Gyógyszeres testsúlycsökkentő terápia
Bariátriai műtét*

Tippek és tanácsok neked

Ha a BMI azt mutatja, hogy túlsúllyal vagy elhízással élsz, ideje lehet változtatni annak érdekében, hogy egészségesebb testsúlyt érj el. Számos tényező befolyásolhatja a testsúlyt, ezért különféle módokon is lehet kezelni.. Kattints az alábbi pontokra, és nézd meg, mit tehetsz a változás érdekében!

Táplálkozás

Nincs tökéletes diéta a fogyáshoz. Vannak azonban tudományosan alátámasztott módszerek a testsúly kezelésére és a visszahízás megelőzésére. Inkább az egészségesebb étkezési szokásokra összpontosíts (például mediterrán étrend, rostban gazdag étrend, vegetáriánus étrend), mintsem hogy szélsőségesen korlátozd a kalóriabevitelt.

Mentális egészség

A súlygyarapodás mögött gyakran lelki okok állnak. Egyesek nehéz helyzetekben az evést választják vigaszként – ezt nevezzük érzelmi evésnek. Ezért néha pszichológiai támogatásra van szükség a diétás tanácsok helyett. Fontos megérteni az érzelmek és a stressz szerepét a testsúly kezelésében.

Testmozgás

A rendszeres mozgás nagyon fontos a fogyás és a testsúly megtartása szempontjából. Az elhízás elleni program hatékonysága érdekében érdemes az aerob és ellenállásos edzéseket is beilleszteni a rutinba. Emellett általánosságban is érdemes lehet többet mozognod!

Tippek egy új edzésprogram elkezdéséhez itt találhatók.

Alvás

A túl kevés alvás befolyásolja a hormonokat, amelyek kihatással lehetnek arra is, hogyan és mit eszünk. A jobb alvás segíti az egészségesebb döntéseket és a csábító ételek elkerülését. Találj tippeket szokásaid javításához és a szükséges pihenés biztosításához!

Az elhízás egészségügyi kockázatai

A túlsúly vagy elhízás megnöveli a halálozás, valamint számos más betegség kockázatát. Általában minél magasabb a BMI, annál nagyobb az esélye más krónikus, elhízással összefüggő betegségek kialakulásának. Ismerd meg a fogyás egészségügyi előnyeit itt!

Gyakran ismételt kérdések

Miért fontos ismerni a BMI-t?

A BMI segít felmérni a zsírszövethez kapcsolódó betegségek kockázatát. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a BMI, annál nagyobb az esélye krónikus, elhízással összefüggő betegségek kialakulásának, mint például:

2-es típusú cukorbetegség
Szív- és érrendszeri betegségek
Sztrók
Magas vérnyomás
Meddőség
Depresszió és szorongás
Koszorúér-betegség
Diszlipidémia
Nem alkoholos zsírmáj (NAFLD)/Nem alkoholos steatohepatitis (NASH)
Reflux betegség (GERD)
Metabolikus szindróma (MetS)
Vizelet inkontinencia
Alvási apnoe és légzési problémák
Krónikus vesebetegség
Különböző daganatos betegségek (pl. emlő, vastagbél, méhnyálkahártya, nyelőcső, vese, petefészek, hasnyálmirigy)
Térdízületi porckopás
Epekő
Trombozis
Köszvény
Megnövekedett halálozási kockázat az egészséges BMI-hez képest

Kérdezd meg orvosodat, hogyan kapcsolódhatnak ezek a betegségek a BMI-hez!

Mik a BMI korlátai?

A BMI egy egyszerű és objektív mérőszám, de bizonyos esetekben félrevezető lehet. A kutatások szerint kevésbé pontosan jelzi a betegségek kockázatát időseknél, sportolóknál, nagyon magas vagy alacsony, illetve izmos embereknél. Például a testépítőknek több izomtömegük van, ami miatt magasabb lehet a BMI-jük.

A BMI nem veszi figyelembe:

Öröklött kockázati tényezőket (pl. metabolikus szindróma)
Környezeti és életmódbeli tényezőket, amelyek krónikus betegségekhez vezethetnek
A testzsír eloszlását a testen

Fontos megjegyezni, hogy az elhízással való együttélés nem feltétlenül jelent egészségtelenséget, és a „normál” testsúly sem mindig jelent egészséget. A BMI nem határoz meg minket, de az ismerete és megértése hatékony eszköz lehet egészségünk tudatos kezelésére.

Irodalom

Lopez-Jimenez F, Almahmeed W, Bays H, et al. Obesity and cardiovascular disease: mechanistic insights and management strategies. A joint position paper by the World Heart Federation and World Obesity Federation. Eur J Prev Cardiol. 2022 Dec 7;29(17):2218-2237. doi: 10.1093/eurjpc/zwac187. PMID: 36007112.
Zhang, S., Fu, X., Du, Z. et al. Is waist-to-height ratio the best predictive indicator of cardiovascular disease incidence in hypertensive adults? A cohort study. BMC Cardiovasc Disord 22, 214 (2022). https://doi.org/10.1186/s12872-022-02646-1
Akil L, Ahmad HA. 2011. Relationships between Obesity and Cardiovascular Diseases in Four Southern States and Colorado. J Health Care Poor Underserved; 22(4 Suppl): 61–72. doi: 10.1353/hpuvv.2011.0166. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3250069/
Garvey WT et al. American Association of Clinical En docrinologists and American College of Endocrinology Comprehensive Clinical Practice Guidelines for Medical Care of Patients with Obesity. Endocr Pract. 2016 Jul;22 Suppl 3:1-203.
Khan SS, Ning H, Wilkins JT, Allen N, Carnethon M, Berry JD, Sweis RN, Lloyd-Jones DM. Association of Body Mass Index With Lifetime Risk of Cardiovascular Disease and Compression of Morbidity. JAMA Cardiol. 2018 Apr 1;3(4):280-287. doi: 10.1001/jamacardio.2018.0022. PMID: 29490333; PMCID: PMC5875319.
Rueda-Clausen, C F et al, “Assessment of People Living with Obesity,” Can. Adult Obes. Clin. Pract. Guidel., pp. 1–17, 2020, [Online]. Available: http://obesitycanada.ca/wp-content/uploads/2020/09/6-Obesity-Assessment-v5-with-links.pdf.
Yumuk, V et al, “European Guidelines for Obesity Management in Adults” Obes Facts. 2015 Dec; 8(6): 402–424. Published online 2015 Dec 5. doi: 10.1159/000442721.
Garvey, W T et al, “American Association of Clinical Endocrinologists and American College of Endocrinology comprehensive clinical practice guidelines for medical care of patients with obesity.” Endocrine Practice 2016;22:1–203. DOI:https://doi.org/10.4158/EP161365.GL
Guh, D P et al, “The incidence of co-morbidities related to obesity and overweight: A systematic review and meta-analysis,” BMC Public Health, vol. 9, no. 1, p. 88, 2009, doi: 10.1186/1471-2458-9-88.
Prospective Studies Collaboration, “Body-mass index and cause-specific mortality in 900000 adults: collaborative analyses of 57 prospective studies,” Lancet, vol. 373, no. 9669, pp. 1083–1096, Mar. 2009, doi: 10.1016/S0140-6736(09)60318-4.
“Obesity Screening – Medline Plus, U.S. National Library of Medicine” Available: https://medlineplus.gov/lab-tests/obesity-screening/.
“Assessing Your Weight and Health Risk – National Heart, Lung, and Blood Association – U.S. Department of Health & Human Services” Available: https://www.nhlbi.nih.gov/health/educational/lose_wt/risk.html.
Hussain, A et al, “Type 2 Diabetes and obesity: A review” Journal of Diabetology, June 2010; 2:1.
Katzmarzyk, P T et al, “Body mass index and risk of cardiovascular disease, cancer and all-cause mortality” Can. J. Public Health, vol. 103, no. 2, pp. 147–151, 2012, doi: 10.1007/BF03404221.
Kurth, T et al, “Prospective Study of Body Mass Index and Risk of Stroke in Apparently Healthy Women,” Circulation, vol. 111, no. 15, pp. 1992–1998, Apr. 2005, doi: 10.1161/01.CIR.0000161822.83163.B6.
Landi, F et al, “Body Mass Index is Strongly Associated with Hypertension: Results from the Longevity Check-Up 7+ Study” Nutrients. 2018 Dec; 10(12): 1976. Published online 2018 Dec 13. doi: 10.3390/nu10121976.
Dağ, Z Ö et al, “Impact of obesity on infertility in women,” J. Turkish Ger. Gynecol. Assoc., vol. 16, no. 2, pp. 111–117, Jun. 2015, doi: 10.5152/jtgga.2015.15232.
Moussa, O M et al, “Effect of body mass index on depression in a UK cohort of 363037 obese patients: A longitudinal analysis of transition,” Clin. Obes., vol. 9, no. 3, p. e12305, Jun. 2019, doi: https://doi.org/10.1111/cob.12305.
Zhao, G et al, “Depression and anxiety among US adults: associations with body mass index,” Int. J. Obes., vol. 33, no. 2, pp. 257–266, 2009, doi: 10.1038/ijo.2008.268.
Lamon-Fava, S et al, “Impact of Body Mass Index on Coronary Heart Disease Risk Factors in Men and Women,” Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol., vol. 16, no. 12, pp. 1509–1515, Dec. 1996, doi: 10.1161/01.ATV.16.12.1509.
Van Hemelrijck, M et al, “Longitudinal study of body mass index, dyslipidemia, hyperglycemia, and hypertension in 60,000 men and women in Sweden and Austria” Published: June 13, 2018 https://doi.org/10.1371/journal.pone.0197830.
Loomis, A K et al, “Body Mass Index and Risk of Nonalcoholic Fatty Liver Disease: Two Electronic Health Record Prospective Studies,” J. Clin. Endocrinol. Metab., vol. 101, no. 3, pp. 945–952, Mar. 2016, doi: 10.1210/jc.2015-3444.
Zafar, S et al, “Correlation of gastroesophageal reflux disease symptoms with body mass index,” Saudi J. Gastroenterol., vol. 14, no. 2, pp. 53–57, Apr. 2008, doi: 10.4103/1319-3767.39618.
Han, T S et al, “A clinical perspective of obesity, metabolic syndrome and cardiovascular disease,” JRSM Cardiovasc. Dis., vol. 5, pp. 2048004016633371–2048004016633371, Feb. 2016, doi: 10.1177/2048004016633371.
Health risks of obesity – Medline Plus, U.S: National Library of Medicine.” Available: https://medlineplus.gov/ency/patientinstructions/000348.html.
Canadian Adult Obesity Clinical Practice Guidelines. Available: https://obesitycanada.ca/guidelines/

BMI

Ez is érdekelhet

Előzd meg a bajt – a derékbőség-testmagasság arány jelzi a szívbetegségek kockázatát

Nem csak a mérleg és a BMI alapján tudod eldönteni, mennyire egészséges a testsúlyod – a derékbőség-testmagasság arány még pontosabb képet adhat arról, mekkora eséllyel fenyegetnek szív- és érrendszeri betegségek. A derékbőség-testmagasság arány megbízhatóbb mutató lehet az elhízás szövődményeinek, különösen a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának előrejelzésére, mint önmagában a BMI. A legkedvezőbb eredmény, ha a derékbőség nem haladja meg a testmagasság felét – vagyis például egy 170 cm magas ember esetében 85 cm alatt érdemes tartani a derékbőséget.

A derékbőség megmutathatja a szívbetegség kockázatát – tudd meg, hogyan!

A testsúly egészségügyi hatásainak mérésére nem csak a mérleg és a BMI létezik – a derékbőség-testmagasság arány még pontosabb képet adhat arról, mekkora eséllyel fenyegetnek szív- és érrendszeri betegségek. A testtömeg-index (BMI) fontos módszer az elhízás szűrésére, ám vannak korlátai is. Előfordulhat, hogy valaki normál BMI-vel rendelkezik, mégis jelentős zsírfelesleg található haskörfogatán. A BMI csak az elhízás tényét jelzi – a testzsír eloszlásának jellegét már nem mutatja, pedig a zsír elhelyezkedése kulcsfontosságú a szív- és érrendszeri kockázatokszempontjából.

Az elhízás nem akaraterő kérdése – összetett probléma, ami összetett megoldást kíván

Az elhízást gyakran félreértik és az érintettek megbélyegzést szenvednek el – az iskolában, a munkahelyen, sőt, még az egészségügyben is. Ma már pontosan tudjuk, hogy az elhízás összetett, krónikus egészségi állapot. Nem az akaraterő hiánya okozza – kutatások igazolták, hogy a szervezet védekezik a fogyás ellen. Jelentős testsúlycsökkenés után még hosszú éveken át fennmaradhatnak olyan biológiai hatások, mint a lelassult anyagcsere és a fokozott éhségérzet. A zsírsejtek ráadásul „emlékeznek” legnagyobb méretükre, és törekszenek visszatérni ahhoz. A magas vérnyomás és a magas koleszterinszint rizikója további példák az elhízás következményeire. Ezek a tényezők jelentősen növelhetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

Hormonok irányítják étvágyunkat és étkezési szokásainkat

Nem rajtad múlik, hogy éhes vagy-e vagy jóllaktál – ezt a döntést a véredben keringő hormonok hozzák meg. Ha megértjük ezeknek a kémiai hírvivő anyagoknak a működését, könnyebb belátni azt is, miért olyan nehéz hosszútávon szabályozni testsúlyunkat, és miért lehet fontos a biológiai folyamatok befolyásolásához orvosi segítséget kérni.