Go to the page content

BMI-eredményed:

 
Kategória Túlsúly
BMI

Az eredményed:

BMI-besorolási táblázat
BMI Kategória
≤ 18,5 alatt Sovány
18,5–24,9 Normál testsúly
25–29,9 Túlsúlyos
30–34,9 Elhízás I. kategória
35–39,9 Elhízás II. kategória
40 és a fölött Elhízás III. kategória

*Ez a BMI-kalkulátor 20 év feletti felnőttek számára készült. Ha 20 év alatti vagy, kérjük, beszélj orvosoddall a BMI-ről!

Mit jelent ez számodra?

A 25–29,9 közötti BMI azt jelenti, hogy testsúlyod a „normál tartomány” fölött van, a túlsúly kategóriába esik. Érdekelhet, hogy hogyan  érheted el az egészségesebb testsúlyt.

Nem kell kizárólag a súlyra koncentrálni. Ha túlsúllyal kapcsolatos egészségügyi problémákat tapasztalsz, a fogyás csökkentheti a kockázatokat, és javíthatja egészségi állapotodat.

Ha aggódsz a testsúlyod miatt, tájékozódj a kezelési lehetőségekről!

Keress lakhelyedhez közel testsúlykontrollal foglalkozó egészségügyi szakembereket


Beszélj a testsúlykontrollal foglalkozó szakemberekkel azokról a kezelési lehetőségekről, amelyek megakadályozhatják, hogy a leadott kilók visszajöjjenek.

doctor

Kezelés

Az egészségügyi szakember egyéni igények, egészségi állapot és az esetleges testsúllyal kapcsolatos problémák alapján javaslatot tehet.

A kezelési lehetőségek a következők lehetnek:

  • Egészséges táplálkozás
  • Fokozott fizikai aktivitás
  • Viselkedésterápia
  • Étkezéshelyettesítők / csökkentett energiatartalmú diéták
  • Gyógyszeres testsúlycsökkentő terápia
  • Bariátriai sebészet*

Tippek és tanácsok neked

Ha a BMI azt mutatja, hogy túlsúllyal vagy elhízással élsz, ideje lehet változtatni annak érdekében, hogy egészségesebb testsúlyt érj el. Számos tényező befolyásolhatja a testsúlyt, ezért különféle módokon is lehet kezelni.. Kattints az alábbi pontokra, és nézd meg, mit tehetsz a változás érdekében!

Táplálkozás

Nincs tökéletes diéta a fogyáshoz. Vannak azonban tudományosan alátámasztott módszerek a testsúly kezelésére és a visszahízás megelőzésére. Inkább az egészségesebb étkezési szokásokra összpontosíts (például mediterrán étrend, rostban gazdag étrend, vegetáriánus étrend), mintsem hogy szélsőségesen korlátozd a kalóriabevitelt.

Mentális egészség

A súlygyarapodás mögött gyakran lelki okok állnak. Egyesek nehéz helyzetekben az evést választják vigaszként – ezt nevezzük érzelmi evésnek. Ezért néha pszichológiai támogatásra van szükség a diétás tanácsok helyett. Fontos megérteni az érzelmek és a stressz szerepét a testsúly kezelésében.

Testmozgás

A rendszeres mozgás nagyon fontos a fogyás és a testsúly megtartása szempontjából. Az elhízás elleni program hatékonysága érdekében érdemes az aerob és ellenállásos edzéseket is beilleszteni a rutinba. Emellett általánosságban is érdemes lehet többet mozognod!

Tippek egy új edzésprogram elkezdéséhez itt találhatók.

Alvás

A túl kevés alvás befolyásolja a hormonokat, amelyek kihatással lehetnek arra is, hogyan és mit eszünk. A jobb alvás segíti az egészségesebb döntéseket és a csábító ételek elkerülését. Találj tippeket szokásaid javításához és a szükséges pihenés biztosításához!

Az elhízás egészségügyi kockázatai

A túlsúly vagy elhízás megnöveli a halálozás, valamint számos más betegség kockázatát. Általában minél magasabb a BMI, annál nagyobb az esélye más krónikus, elhízással összefüggő betegségek kialakulásának. Ismerd meg a fogyás egészségügyi előnyeit itt!

Gyakran ismételt kérdések

Miért fontos ismerni a BMI-t?

A BMI segít felmérni a zsírszövethez kapcsolódó betegségek kockázatát. Általánosságban elmondható, hogy minél magasabb a BMI, annál nagyobb az esélye krónikus, elhízással összefüggő betegségek kialakulásának, mint például:

  • 2-es típusú cukorbetegség
  • Szív- és érrendszeri betegségek
  • Sztrók
  • Magas vérnyomás
  • Meddőség
  • Depresszió és szorongás
  • Koszorúér-betegség
  • Diszlipidémia
  • Nem alkoholos zsírmáj (NAFLD)/Nem alkoholos steatohepatitis (NASH)
  • Reflux betegség (GERD)
  • Metabolikus szindróma (MetS)
  • Vizelet inkontinencia
  • Alvási apnoe és légzési problémák
  • Krónikus vesebetegség
  • Különböző daganatos betegségek (pl. emlő, vastagbél, méhnyálkahártya, nyelőcső, vese, petefészek, hasnyálmirigy)
  • Térdízületi porckopás
  • Epekő
  • Trombozis
  • Köszvény
  • Megnövekedett halálozási kockázat az egészséges BMI-hez képest

Kérdezd meg orvosodat, hogyan kapcsolódhatnak ezek a betegségek a BMI-hez!

Mik a BMI korlátai?

A BMI egy egyszerű és objektív mérőszám, de bizonyos esetekben félrevezető lehet. A kutatások szerint kevésbé pontosan jelzi a betegségek kockázatát időseknél, sportolóknál, nagyon magas vagy alacsony, illetve izmos embereknél. Például a testépítőknek több izomtömegük van, ami miatt magasabb lehet a BMI-jük.

A BMI nem veszi figyelembe:

  • Öröklött kockázati tényezőket (pl. metabolikus szindróma)
  • Környezeti és életmódbeli tényezőket, amelyek krónikus betegségekhez vezethetnek
  • A testzsír eloszlását a testen

Fontos megjegyezni, hogy az elhízással való együttélés nem feltétlenül jelent egészségtelenséget, és a „normál” testsúly sem mindig jelent egészséget. A BMI nem határoz meg minket, de az ismerete és megértése hatékony eszköz lehet egészségünk tudatos kezelésére.

Irodalom
  1. Lopez-Jimenez F, Almahmeed W, Bays H, et al. Obesity and cardiovascular disease: mechanistic insights and management strategies. A joint position paper by the World Heart Federation and World Obesity Federation. Eur J Prev Cardiol. 2022 Dec 7;29(17):2218-2237. doi: 10.1093/eurjpc/zwac187. PMID: 36007112.
  2. Zhang, S., Fu, X., Du, Z. et al. Is waist-to-height ratio the best predictive indicator of cardiovascular disease incidence in hypertensive adults? A cohort study. BMC Cardiovasc Disord 22, 214 (2022). https://doi.org/10.1186/s12872-022-02646-1
  3. Akil L, Ahmad HA. 2011. Relationships between Obesity and Cardiovascular Diseases in Four Southern States and Colorado. J Health Care Poor Underserved; 22(4 Suppl):  61–72. doi: 10.1353/hpuvv.2011.0166. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3250069/
  4. Garvey WT et al. American Association of Clinical En docrinologists and American College of Endocrinology  Comprehensive Clinical Practice Guidelines for Medical  Care of Patients with Obesity. Endocr Pract. 2016 Jul;22  Suppl 3:1-203.
  5. Khan SS, Ning H, Wilkins JT, Allen N, Carnethon M, Berry JD, Sweis RN, Lloyd-Jones DM. Association of Body Mass Index With Lifetime Risk of Cardiovascular Disease and Compression of Morbidity. JAMA Cardiol. 2018 Apr 1;3(4):280-287. doi: 10.1001/jamacardio.2018.0022. PMID: 29490333; PMCID: PMC5875319.
  6. Rueda-Clausen, C F et al, “Assessment of People Living with Obesity,” Can. Adult Obes. Clin. Pract. Guidel., pp. 1–17, 2020, [Online]. Available: http://obesitycanada.ca/wp-content/uploads/2020/09/6-Obesity-Assessment-v5-with-links.pdf.
  7. Yumuk, V et al, “European Guidelines for Obesity Management in Adults” Obes Facts. 2015 Dec; 8(6): 402–424. Published online 2015 Dec 5. doi: 10.1159/000442721.
  8. Garvey, W T et al, “American Association of Clinical Endocrinologists and American College of Endocrinology comprehensive clinical practice guidelines for medical care of patients with obesity.” Endocrine Practice 2016;22:1–203. DOI:https://doi.org/10.4158/EP161365.GL
  9. Guh, D P et al, “The incidence of co-morbidities related to obesity and overweight: A systematic review and meta-analysis,” BMC Public Health, vol. 9, no. 1, p. 88, 2009, doi: 10.1186/1471-2458-9-88.
  10. Prospective Studies Collaboration, “Body-mass index and cause-specific mortality in 900000 adults: collaborative analyses of 57 prospective studies,” Lancet, vol. 373, no. 9669, pp. 1083–1096, Mar. 2009, doi: 10.1016/S0140-6736(09)60318-4.
  11. “Obesity Screening – Medline Plus, U.S. National Library of Medicine” Available: https://medlineplus.gov/lab-tests/obesity-screening/.
  12. “Assessing Your Weight and Health Risk – National Heart, Lung, and Blood Association – U.S. Department of Health & Human Services” Available: https://www.nhlbi.nih.gov/health/educational/lose_wt/risk.htm.
  13. Hussain, A et al, “Type 2 Diabetes and obesity: A review” Journal of Diabetology, June 2010; 2:1.
  14. Katzmarzyk, P T et al, “Body mass index and risk of cardiovascular disease, cancer and all-cause mortality” Can. J. Public Health, vol. 103, no. 2, pp. 147–151, 2012, doi: 10.1007/BF03404221.
  15. Kurth, T et al, “Prospective Study of Body Mass Index and Risk of Stroke in Apparently Healthy Women,” Circulation, vol. 111, no. 15, pp. 1992–1998, Apr. 2005, doi: 10.1161/01.CIR.0000161822.83163.B6.
  16. Landi, F et al, “Body Mass Index is Strongly Associated with Hypertension: Results from the Longevity Check-Up 7+ Study” Nutrients. 2018 Dec; 10(12): 1976. Published online 2018 Dec 13. doi: 10.3390/nu10121976.
  17. Dağ, Z Ö et al, “Impact of obesity on infertility in women,” J. Turkish Ger. Gynecol. Assoc., vol. 16, no. 2, pp. 111–117, Jun. 2015, doi: 10.5152/jtgga.2015.15232.
  18. Moussa, O M et al, “Effect of body mass index on depression in a UK cohort of 363037 obese patients: A longitudinal analysis of transition,” Clin. Obes., vol. 9, no. 3, p. e12305, Jun. 2019, doi: https://doi.org/10.1111/cob.12305.
  19. Zhao, G et al, “Depression and anxiety among US adults: associations with body mass index,” Int. J. Obes., vol. 33, no. 2, pp. 257–266, 2009, doi: 10.1038/ijo.2008.268.
  20. Lamon-Fava, S et al, “Impact of Body Mass Index on Coronary Heart Disease Risk Factors in Men and Women,” Arterioscler. Thromb. Vasc. Biol., vol. 16, no. 12, pp. 1509–1515, Dec. 1996, doi: 10.1161/01.ATV.16.12.1509.
  21. Van Hemelrijck, M et al, “Longitudinal study of body mass index, dyslipidemia, hyperglycemia, and hypertension in 60,000 men and women in Sweden and Austria” Published: June 13, 2018https://doi.org/10.1371/journal.pone.0197830.
  22. Loomis, A K et al, “Body Mass Index and Risk of Nonalcoholic Fatty Liver Disease: Two Electronic Health Record Prospective Studies,” J. Clin. Endocrinol. Metab., vol. 101, no. 3, pp. 945–952, Mar. 2016, doi: 10.1210/jc.2015-3444.
  23. Zafar, S et al, “Correlation of gastroesophageal reflux disease symptoms with body mass index,” Saudi J. Gastroenterol., vol. 14, no. 2, pp. 53–57, Apr. 2008, doi: 10.4103/1319-3767.39618.
  24. Han, T S et al, “A clinical perspective of obesity, metabolic syndrome and cardiovascular disease,” JRSM Cardiovasc. Dis., vol. 5, pp. 2048004016633371–2048004016633371, Feb. 2016, doi: 10.1177/2048004016633371.
  25. Health risks of obesity – Medline Plus, U.S: National Library of Medicine.” Available: https://medlineplus.gov/ency/patientinstructions/000348.htm.
  26. Canadian Adult Obesity Clinical Practice Guidelines. Available:  https://obesitycanada.ca/guidelines/ 
Értékes volt ez a tartalom számodra?

Ez is érdekelhet