Go to the page content
About obesity | 4 min. read

További információk az elhízásról: definíció, tünetek és diagnózis

Az elhízás egy olyan krónikus betegség, amely komolyan befolyásolhatja az életminőségünket és jóllétünket. Cikkünben összefoglaljuk, hogy mit kell tudnunk az elhízásról - beleértve az elhízás jeleit és tüneteit, a diagnózist és az elhízás pontos meghatározását.

Mi az elhízás?

Az elhízást az egészségügyi szakemberek összetett és progresszív betegségként határozzák meg, amelyet a túlzott vagy rendellenes testzsír okoz és amely növeli a hosszú távú egészségügyi szövődmények kockázatát.1

Az elhízás osztályozásának leggyakoribb módja a testtömegindex (BMI) segítségével történik - ez egy olyan mérőszám, amit úgy számítanak ki, hogy a kilogrammban mért testtömeget elosztják a méterben kifejezett testmagasság négyzetével.2 A legtöbb embernél a 25 kg/m²-es vagy annál magasabb BMI-érték az elhízás és a túlsúllyal járó tünetek fokozott kockázatát jelenti, és további értékelést igényel. Miközben a BMI nem minősül az elhízás diagnózisának, a 30 kg/m2-es vagy annál magasabb BMI összefüggésben áll a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázattal és halálozással.3  Mindenkinek, akinél a BMI-érték 30 vagy annál magasabb, az orvosához kell fordulnia támogatásért.

A BMI objektív módszer a soványság, a normál testtömeg, a túlsúly és az elhízás osztályozására felnőtteknél. Az elhízás hivatalos meghatározásán belül a betegségnek különböző osztályozásai vannak.3

BMI-osztályozás

Soványság - 18,5 kg/m² alatt

 

Normál testsúly - 18,5-24,9 kg/m²

 

Túlsúly - 25,0-29,9 kg/m²

 

I. fokú elhízás - 30,0-34,9 kg/m²

 

II. fokú elhízás - 35,0-39,9 kg/m²

 

III. fokú elhízás - 40 kg/m² felett

Ezek az osztályozások szabványosított mérőszámok, és az elhízás nemzetközileg elismert meghatározásának részét képezik. 

Általában milyen tünetekkel jár az elhízás?

A 30 kg/m²-es vagy annál magasabb BMI mellett az elhízásnak más tünetei is vannak, amelyek befolyásolhatják mindennapi életünket. Az elhízás tünetei lehetnek például:4

  • nehezünkre esik fizikai tevékenységet végezni, például felmenni a lépcsőn
  • légszomj
  • fokozott izzadás
  • horkolás
  • rendszeresen fáradtnak érezzük magunkat
  • ízületi fájdalom
  • hátfájás
  • alacsony önbizalom és önbecsülés
  • elszigeteltség érzése
  • depresszió, szorongás és hangulati zavarok

Ha e tünetek bármelyikét tapasztaljuk, jó ötlet, ha beszélünk az orvosunkkal.

Hogyan diagnosztizálják az elhízást?

Az elhízás diagnosztizálása fontos lépés lehet az elhízás kezelése és kordában tartása terén.5

Az elhízás diagnosztizálása általában az életmód, az orvosi és a családi kórtörténet felmérését, a fizikai vizsgálatot és/vagy a laboratóriumi vizsgálatokat foglalja magában.6

 Orvosa  az alábbiakkal kapcsolatos kérdéseket tehet fel:6

  • nemzetiségi hovatartozás
  • családi kórtörténet
  • étrend
  • fizikai aktivitás és testmozgási szokások
  • étkezési zavarok
  • depresszió és egyéb hangulati zavarok
  • genetika
  • gyógyszerek
  • állandó stressz
  • dohányzási szokások

Fizikális vizsgálat

Fizikális vizsgálatra is szükség lehet az elhízás hivatalos diagnózisának alátámasztására. Az irányelvek azt javasolják, hogy az orvosok az edmontoni elhízás osztályozási rendszert (Edmonton Obesity Staging System - EOSS) végezzék el, amely az elhízás mentális, anyagcserére gyakorolt és fizikális hatásának mérőszáma.2 Ez segíthet orvosunknak megtalálni a számunkra megfelelő kezelési programot.  

Ez többek között az alábbiakat foglalhatja magában:

  • testtömeg, testmagasság és derékbőség mérése
  • vérnyomásmérés
  • annak felmérése, hogy vannak-e elhízással kapcsolatos betegségeink (például cukorbetegség, magas vérnyomás, mentális egészségi zavarok, csont-ízületi gyulladás, légzőszervi betegség és egyebek)
  • az elhízás bőrproblémáinak ellenőrzése, például acanthosis nigricans (száraz, sötét bőrfoltok, amelyek az inzulinrezisztencia jelei lehetnek)7

Laboratóriumi vizsgálatok

Végül laboratóriumi vizsgálatok is végezhetőek az elhízás mögöttes jeleinek és tüneteinek azonosítására.6 Orvosunk az esetünktől és a felmérni szükséges paraméterektől függően fogja kiválasztani, hogy milyen laboratóriumi vizsgálatokat kell elvégezni. 

A laboratóriumi vizsgálatokat a következők felmérésére lehet felhasználni:6

  • éhomi vércukorszint (akkor méri a vércukorszintünket, amikor az a legalacsonyabb)
  • koleszterinvizsgálat (beleértve az össz-, HDL- és LDL-koleszterint, triglicerideket)
  • húgysav (egy szokványos melléktermék, ami a vesénken halad át, és a vizelettel távozik a szervezetünkből)
  • pajzsmirigy működés és endokrin értékelés (a hormonszintek felmérésére)
  • májműködés
  • májvizsgálat (beleértve az ultrahangot vagy a biopsziát)
  • nem alkoholos zsírmájbetegség (NAFLD) vagy más májbetegségek
  • a szív- és érrendszer felmérése
  • alváslaboratóriumi vizsgálat az alvási apnoe okán (amikor a légzésünk alvás közben akadozik)

 

Várakozások és kezelési lehetőségek

Ha túlsúlyosak vagy elhízottak vagyunk, előfordulhat, hogy a múltban testtömegünk miatti előítéletet tapasztaltunk, vagy megbélyegzettként kellett párbeszédeket folytatnunk egy orvossal vagy egészségügyi szolgáltatóval.8,9 Ennek oka, hogy az elhízás mint betegség viszonylag új terület a tudományos kutatás és fejlesztés számára. Ez a félreértés hosszan tartó időszakához vezetett a társadalom és az egészségügyi szakemberek körében egyaránt.8,9 Fontos megjegyezni, hogy sok előrelépés történik annak érdekében, hogy az elhízás kezelése a világ minden táján prioritássá váljon az egészségügyi szakemberek számára. Ami azt illeti, néhány országban már szakosodott testtömeg-szabályozási klinikák léteznek a túlsúly és az elhízás kezelésére. 

Amikor az elhízásról beszélgetünk orvosunkkal, valószínűleg meg akarja beszélni velünk, hogy milyen várakozásaink és kezelési lehetőségeink vannak az elhízás kordában tartása érdekében.

Orvosunkkal együtt foglalkozhatunk azzal, hogy mennyire vagyunk hajlandók a testtömeg szabályozására, az állapotunk tüneteinek kezelésére tett korábbi kísérletekkel, a fenntartható fogyás előnyeivel és az elhízással kapcsolatos lehetséges szövődményekkel és egészségügyi következményekkel.

 

Mi okozza az elhízást?

A leegyszerűsített magyarázat az energiaegyensúly hiánya, ahol a bevitt kalóriák lényegesen többek, mint a felhasznált kalóriák. A valóságban az elhízás okai összetettek, és a genetikai, környezeti és viselkedési tényezők elegye befolyásolja ezeket.10 A bizonyítékok az egyik lehetséges okként olyan öröklött tulajdonságokra mutatnak, amelyek megzavarják az anyagcsere- és testtömeget szabályozó mechanizmusokat a szervezetben. Itt többet is meg lehet tudni az elhízás okairól.

Ahhoz, hogy megtudjuk, hogy elhízottak vagyunk-e, és hogy szakembertől kapjunk tanácsot, fontos, hogy beszéljünk orvosunkkal vagy egy elhízás kezelésére szakosodott szakemberrel. Ha szakember segítséget kérjük, jobban felkészülhetünk arra, hogy egészséges és fenntartható módon tartsuk kordában testtömegünket és az elhízás tüneteit.

Irodalomjegyzék:
  • Wharton, S, Lau, D et al. Obesity in adults: a clinical practice guideline. Canadian Medical Association Journal. 2020; 192(31) 875-891
  • Rueda-Clausen CF, Poddar M, Lear SA, Poirier P, Sharma AM. Canadian Adult Obesity Clinical Practice Guidelines: Assessment of People Living with Obesity. https://obesitycanada.ca/guidelines/assessment/. Last accessed: 22 November 2022
  • Lopez-Jimenez F, Almahmeed W et al. Obesity and cardiovascular disease: mechanistic insights and management strategies. A joint position paper by the World Heart Federation and World Obesity Federation. Eur J Prev Cardiol. 2022; 0 1-20
  • Obesity. NHS. https://nhs.co.uk/conditions/obesity. Last accessed: 22 November 2022
  • Clemens EL et al. Diagnosing Obesity as a First Step to Weight Loss: An Observational Study. Obesity 28(12):2305-2309.
  • Yumuk V et al. European Guidelines for Obesity Management in Adults. Obesity Facts 2015;  8(6):402-424.
  • de Wit LM et al. Depressive and anxiety disorders and the association with obesity, physical, and social activities. Depression and anxiety 2010; 27(11):1057-1065
  • Caterson, ID, Alfadda, AA et al. Gaps to bridge: Misalignment between perception, reality and actions in obesity. Diabetes Obes Metab 2019; 21: 1914-1924
  • Kirk SFL, Ramos Salas X, Alberga AS, Russell-Mayhew S. Canadian Adult Obesity Clinical Practice Guidelines:  Reducing Weight Bias in Obesity Management, Practice and Policy. Available from: https://obesitycanada.ca/guidelines/weightbias. Last accessed: 22 November 2022
  • Blüher M. Obesity: global epidemiology and pathogenesis. Nature Reviews Endocrinology 2019; 15:288–298

Kapcsolódó cikkek