Nem mi döntjük el, hogy éhesek vagyunk, vagy jóllaktunk-e egy étkezés után, ugye? Egyszerűen csak megérezzük ezeket a megfelelő időben, majd megtesszük a megfelelő lépéseket.
Azt sem érthetjük meg, hogy miért részesítünk előnyben egy szelet csokoládét zöldalma helyett, amikor reggel határozott szándékunk volt, hogy kitartunk az egészséges választások mellett.
Tehát, ha étkezési szokásaink és ételválasztásunk olykor mindenféle tudatosságunk ellenére szándékainkkal szemben mennek, vajon milyen erők és mi módon "szabotálják" terveinket?
„Az energiatermeléshez szükséges üzemanyag felkutatása minden élő szervezet biológiájában alapvető hajtóerő: mindannyiunknak élelemre van szüksége a túléléshez. Ezért nem meglepő, hogy szervezetünknek nagyon összetett rendszere van az ételbevitel szabályozására, amelyet hormonok irányítanak” – magyarázza Joseph Proietto, a Melbourne-i Egyetem orvostudományi professzora.
Úgy tűnik, hogy a hormonok kémiai hírvivőként viselkednek a test és az agy között, ami koordinálja az étkezési szokásainkat és az ételválasztásunkat.
Ezek a hormonok a vérben keringenek, és a test különböző részein található szövetekből származnak, amelyek az energiabevitelben és a tárolásban játszanak szerepet, beleértve a bélrendszert (az étel ide kerül és itt történik az emésztés), a zsírszövetet (amely az energiát zsírként tárolja) és a hasnyálmirigyet (amely az energiatárolásban szerepet játszó hormonokat, például inzulint termel).
„Az energiatermeléshez szükséges üzemanyag felkutatása minden élő szervezet biológiájában alapvető hajtóerő: mindannyiunknak élelemre van szükségünk a túléléshez. Ezért nem meglepő, hogy szervezetünknek nagyon összetett rendszere van az ételbevitel szabályozására, amelyet hormonok irányítanak”
Egyes hormonok az éhségérzetért felelnek (nevezzük őket „éhséghormonoknak”), míg mások azért felelnek, hogy jóllakottnak érezzük magunkat (nevezzük őket „jóllakottsági hormonoknak”).
Az alábbiakban az étvágy szabályozásában szerepet játszó hormonok egyszerűsített áttekintése látható. Ebből megtudhatja, hogy a szervezet hogyan bocsátja ki a különböző hormonokat, és hogy azok hogyan befolyásolják az étvágyát.
Ha a gyomor tele van, csökkenti az étel utáni vágyunkat azzal, hogy kevesebb éhséghormont termel, és üzenetet küld az agynak, hogy hagyjuk abba az evést. Ugyanakkor a jóllakottsági hormonok szintje az evést követően kezd emelkedni, és 30-60 perccel később éri el a csúcsot.
Az éhség- és jóllakottsági hormonok által küldött üzenetek dinamikus változása segít az agynak az étkezés szabályozásában. Egy másik hormonrendszer irányítja az ételválasztásunkat, és motiválhat az étkezésre, még akkor is, ha nem érezzük éhesnek magunkat.
Úgy tűnik, hogy a hormonok szintje is megváltozik, amikor fogyunk. Számos vizsgálat megállapította, hogy a diéta által kiváltott fogyás összefüggésbe hozható olyan hormonális változásokkal, amelyek a visszahízást segítik elő.
A fogyást követően a jóllakottsági hormonok szintje csökken, és az éhséghormonoké pedig növekszik. Ezek a változások az éhségérzet tartós növekedéséhez, a teltségérzet csökkenéséhez és kevesebb kalória felhasználásához vezetnek. Tehát fogyást követően ezért érezheti éhesnek magát, és tapasztalhatja azt, hogy a kevesebb kalóriabevitel hatástalan. Ezek a változások akár három évig is fennállhatnak, és valószínűleg ez az oka annak, hogy 10-ből 8 ember hosszú távon visszahízza a leadott súlyt.
Ezek a megállapítások arra utalnak, hogy az új testsúly megtartásában az éhségérzet elnyomása segíthet.
A fogyást követően a jóllakottsági hormonok szintje csökken, és az éhséghormonok szintje növekszik. Ezek a változások az éhségérzet tartós növekedéséhez, a teltségérzet csökkenéséhez és kevesebb kalória felhasználásához vezetnek.
Fontos észben tartani, hogy hormonjainkat nem tudjuk kontrollálni. Ha éhesnek érezzük magunkat, nagyon nehéz nem enni – függetlenül attól, hogy bármennyire is nem akarunk. De ha megtanuljuk, hogyan működnek a hormonjaink, az segíthet megérteni, hogy milyen típusú beavatkozásokra és stratégiákra lehet szükség a testsúlyunk hatékony kezeléséhez.
