Hogyan irányítják a hormonok az étvágyunkat és az étkezési szokásainkat?
A vérben keringő kémiai hírvivőanyagok segítenek az étvágy szabályozásában. Ha megértjük, hogyan működnek, az rávilágíthat a biológia testsúlyszabályozásban betöltött szerepére, továbbá, hogy miért van szükség az elhízás hatékony kezeléséhez olyan beavatkozásokra, amelyek a mögöttük húzódó folyamatok kezelésére irányulnak.
Nem mi döntjük el, hogy éhesek vagyunk, vagy jóllaktunk-e egy étkezés után, ugye? Egyszerűen csak megérezzük ezeket a megfelelő időben, majd megtesszük a megfelelő lépéseket.
Azt sem érthetjük meg, hogy miért részesítünk előnyben egy szelet csokoládét zöldalma helyett, amikor reggel határozott szándékunk volt, hogy kitartunk az egészséges választások mellett.
Tehát, ha étkezési szokásaink és ételválasztásunk olykor mindenféle tudatosságunk ellenére szándékainkkal szemben mennek, vajon milyen erők és mi módon "szabotálják" terveinket?
Kémiai hírvivőanyagok váltják ki az éhség vagy a jóllakottság érzését
„Az energiatermeléshez szükséges üzemanyag felkutatása minden élő szervezet biológiájában alapvető hajtóerő: mindannyiunknak élelemre van szüksége a túléléshez. Ezért nem meglepő, hogy szervezetünknek nagyon összetett rendszere van az ételbevitel szabályozására, amelyet hormonok irányítanak” – magyarázza Joseph Proietto, a Melbourne-i Egyetem orvostudományi professzora.
Úgy tűnik, hogy a hormonok kémiai hírvivőként viselkednek a test és az agy között, ami koordinálja az étkezési szokásainkat és az ételválasztásunkat.
Ezek a hormonok a vérben keringenek, és a test különböző részein található szövetekből származnak, amelyek az energiabevitelben és a tárolásban játszanak szerepet, beleértve a bélrendszert (az étel ide kerül és itt történik az emésztés), a zsírszövetet (amely az energiát zsírként tárolja) és a hasnyálmirigyet (amely az energiatárolásban szerepet játszó hormonokat, például inzulint termel).
Megosztom
„Az energiatermeléshez szükséges üzemanyag felkutatása minden élő
szervezet biológiájában alapvető hajtóerő: mindannyiunknak élelemre
van szükségünk a túléléshez. Ezért nem meglepő, hogy szervezetünknek
nagyon összetett rendszere van az ételbevitel szabályozására, amelyet
hormonok irányítanak”
Egyes hormonok az éhségérzetért felelnek (nevezzük őket „éhséghormonoknak”), míg mások azért felelnek, hogy jóllakottnak érezzük magunkat (nevezzük őket „jóllakottsági hormonoknak”).
Az alábbiakban az étvágy szabályozásában szerepet játszó hormonok egyszerűsített áttekintése látható. Ebből megtudhatja, hogy a szervezet hogyan bocsátja ki a különböző hormonokat, és hogy azok hogyan befolyásolják az étvágyát.
Ha a gyomor tele van, csökkenti az étel utáni vágyunkat azzal, hogy
kevesebb éhséghormont termel, és üzenetet küld az agynak, hogy hagyjuk
abba az evést. Ugyanakkor a jóllakottsági hormonok szintje az evést
követően kezd emelkedni, és 30-60 perccel később éri el a csúcsot.
Az éhség- és jóllakottsági
hormonok által küldött üzenetek dinamikus változása segít az agynak az
étkezés szabályozásában. Egy másik hormonrendszer irányítja az
ételválasztásunkat, és motiválhat az étkezésre, még akkor is, ha nem
érezzük éhesnek magunkat.
Hogyan befolyásolja a fogyás a hormonjainkat?
Úgy tűnik, hogy a hormonok szintje is megváltozik, amikor fogyunk. Számos vizsgálat megállapította, hogy a diéta által kiváltott fogyás összefüggésbe hozható olyan hormonális változásokkal, amelyek a visszahízást segítik elő.
A fogyást követően a jóllakottsági hormonok szintje csökken, és az éhséghormonoké pedig növekszik. Ezek a változások az éhségérzet tartós növekedéséhez, a teltségérzet csökkenéséhez és kevesebb kalória felhasználásához vezetnek. Tehát fogyást követően ezért érezheti éhesnek magát, és tapasztalhatja azt, hogy a kevesebb kalóriabevitel hatástalan. Ezek a változások akár három évig is fennállhatnak, és valószínűleg ez az oka annak, hogy 10-ből 8 ember hosszú távon visszahízza a leadott súlyt.
Ezek a megállapítások arra utalnak, hogy az új testsúly megtartásában az éhségérzet elnyomása segíthet.
Megosztom
A fogyást követően a jóllakottsági hormonok szintje csökken, és az
éhséghormonok szintje növekszik. Ezek a változások az éhségérzet tartós növekedéséhez, a teltségérzet csökkenéséhez és kevesebb kalória felhasználásához vezetnek.
-Hall KD & Kahan S., Maintenance of Lost Weight and Long-Term Management of ObesityShare ThisShare This
Vizsgáljuk meg a hormonokat
Fontos észben tartani, hogy hormonjainkat nem tudjuk kontrollálni. Ha éhesnek érezzük magunkat, nagyon nehéz nem enni – függetlenül attól, hogy bármennyire is nem akarunk. De ha megtanuljuk, hogyan működnek a hormonjaink, az segíthet megérteni, hogy milyen típusú beavatkozásokra és stratégiákra lehet szükség a testsúlyunk hatékony kezeléséhez.
A link with your BMI result has been sent to the email address.
An error has occured. The email wasn't sent.
Irodalomjegyzék:
Proietto J. Chemical messengers: how hormones make us feel hungry and full. The Conversation 2015: https://theconversation.com/chemical-messengers-how-hormones-make-us-feel-hungry-and-full-35545 [Elérve: 2019. július].
Berthoud HR, Münzberg H, & Morrison CD. Blaming the Brain for Obesity: Integration of Hedonic and Homeostatic Mechanisms. Gastroenterology 2017; 152:1728–1738.
Hall KD & Kahan S. Maintenance of Lost Weight and Long-Term Management of Obesity. Med Clin N Am 2018; 102:183–197.
Purcell, K et al. The effect of rate of weight loss on long-term weight management: a randomized controlled trial. Lancet Diabetes Endocrinol 2014; 2:954-962.
A fogyáshoz kevesebbet kell ennie és többet kell mozognia. Az étkezéssel kapcsolatos döntéseink és a fizikai aktivitásunk számos aspektusát azonban összetett biológiai rendszerek határozzák meg, amelyekre az akaraterőnknek nincs befolyása.
Miért gondoljuk, hogy az elhízás betegség, és nem egyszerűen az akaraterő hiánya vagy az életmód okozza? A válasz egy része abban rejlik, hogy az elhízás többről szól, mint amennyit a felszínen láthatunk. Sokkal többről.