Go to the page content

A nagy vita: Az elhízás valóban betegség?

Egyre több szakértő ismeri el az elhízást betegségként. Ez egyeseknek meglepetés, másoknak pedig megkönnyebbülés, különösen az elhízással élők számára. De miért gondoljuk, hogy az elhízás betegség, és nem egyszerűen az akaraterő hiánya vagy az életmód okozza? A válasz egy része abban rejlik, hogy az elhízás többről szól, mint amennyit a felszínen láthatunk. Sokkal többről.

London, 2018. Szakértők egy csoportja a Királyi Orvosi Kollégium (Royal College of Physicians, RCP) tanácsának ülésén annak megvitatására ült össze, hogy az elhízást betegségként kellene-e elismerni. Dr. Andrew Goddard figyelmesen hallgatja. Jól teszi. Mindössze néhány hónappal ezelőtt választották az RCP 121. elnökévé – ő a legfiatalabb az elmúlt 400 évben.

Számára ez a találkozó nem csupán játék a szavakkal. Ez komoly kérdés, amely megváltoztatja, hogyan látják és kezelik az emberek az elhízást. Végül a szavazataik egybehangzóak – az elhízás betegség. Krónikus, mégis kezelhető betegség, amelyet nemcsak a génjeink, hanem a modern környezet is befolyásol.

„A nemzet egészsége szempontjából fontos, hogy megszüntessük az elhízással kapcsolatos megbélyegzést. Az elhízás nem egyfajta választott életmód, melyet az egyén mohósága okoz, hanem betegség, amelyet az egészségügyi egyenlőtlenségek, a genetikai hatások és társadalmi tényezők okoznak” – mondja Dr. Andrew Goddard.

Számítsa ki a BMI-jét

cm
ft
in
kg
st
lb

Az Ön BMI-je

__

Az Ön BMI besorolása

__

@




A link with your BMI result has been sent to the email address.
An error has occured. The email wasn't sent.

Az elhízás tudománya

Dr. Andrew Goddard csapata nem az első, akik leülnek és az elhízásról beszélgetnek. A világ minden táján hasonló szakértői munkacsoportok jutottak ugyanarra a következtetésre, amely gyakran vált ki heves vitákat a médiában. Széles körben még mindig úgy tekintenek az elhízásra, hogy ez egyszerűen az életmódtól függ – vagyis, hogy valaki milyen sokat eszik és milyen keveset mozog. Az „energia be és energia ki” kérdése. Egyszerű, ugye? De helytelen, a tudomány szerint.

Annak érdekében, hogy megértsük, miért, kezdjünk egy rövid gondolatkísérlettel.

Képzeljen el egy betegséget, amely:

  • Más súlyos egészségi problémák kialakulásának vagy súlyosbodásának magas kockázatával jár, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, obstruktív alvási apnoé, bizonyos ráktípusok, szorongás és depresszió.
  • Megváltoztatja a szervezet kezelésekre adott reakcióját. Ami korábban működött, az már nem működik.
  • Amit a mindennapi környezetünk folyamatosan erősít.
  • Életre szólóan hat az emberekre.

A betegséggel élők azonban ritkán fordulnak orvosi segítségért, mert úgy vélik, hogy egyedül kell megoldaniuk az egészet.

Nos, nem gondolná úgy, hogy ez a betegség súlyos egészségügyi problémának minősül?

"Mindössze öt százalékos testsúlycsökkenés elegendő lehet bizonyos, a testsúllyal kapcsolatos egészségügyi komplikációk, például a magas vérnyomás kockázatának csökkentéséhez."

-Warkentin et al. The effect of weight loss on health‐related quality of life: systematic review and meta‐analysis of randomized trials.

Új remény az egészséges életre

Ez a betegség nem képzeletbeli és nem láthatatlan. Létezik, és elhízásnak nevezzük. Az elhízással élő embereket minden nap emlékeztetik erre – a tömegközlekedési eszközökön, a ruhaboltokban, a parkokban, vagy miközben szeretteikkel vacsoráznak. De az elhízás legkevésbé fontos szempontja a méret. A legfontosabb szempontok azok, amelyeket nem látunk.

A jó hír az, hogy az elhízás kezelhető betegség, és az ezzel élő emberek sokat tehetnek az egészségükért és a jóllétükért. Valójában mindössze öt százalékos testsúlycsökkenés elegendő lehet bizonyos, a testsúllyal kapcsolatos egészségügyi komplikációk, például a magas vérnyomás kockázatának csökkentéséhez.

A súlykontrollnak azonban nincs gyors megoldása. A fogyáshoz és annak fenntartásához a túlsúlyban szenvedőknek megfelelő folyamatos kezelésre és gondozásra van szükségük. Ezért fontos az elhízást betegségként elismerni és a tudomány haladásának megfelelően kezelni .

Ami a kezelést illeti, nincsen univerzális megoldás

Bár sok emberben közös, hogy elhízottak, mégis egyéni kezelési tervekre van szükségük. Mindannyiunk génjei, egészsége, élettörténete, személyisége és környezete különböző, és nem ugyanazok a célok motiválnak minket. A személyre szabott kezelési tervhez valószínűleg különböző kezelési lehetőségek kombinációjára van szükség, hogy az egyén igényeit kielégítse.

Egyre több egészségügyi szakember érti meg, mi kell ahhoz, hogy segítsenek

Egyre több egészségügyi szakember ismeri fel az elhízás összetettségét, és tanulja meg, hogyan segíthet. A kezelési lehetőségek eszköztára szintén növekszik, és folyamatosan frissül. Ma már magában foglalja a viselkedésterápiát, az étkezés-helyettesítőket és az alacsony energiájú diétákat, az elhízás elleni gyógyszereket és a bariátriai műtétet. Túlmutatnak azon az elképzelésen, hogy csak az számít, hogy az ember mit eszik és mennyit mozog. Az elhízás korszerű kezeléséhez szükséges az egyéni étkezési szokások (hogyan, mikor és miért eszik), valamint a hangulat, az alvás, a stressz és a fizikai aktivitás mintázatainak megértése.

Irodalomjegyzék:
  • Royal College of Physicians. Obesity should be recognized as a disease. Council Paper 2018.
  • Royal College of Physicians. RCP calls for obesity to be recognized as a disease. RCP London News 2019. https://www.rcplondon.ac.uk/news/rcp-calls-obesity-be-recognised-disease [Elérve: 2019. június].
  • Európai Gyógyszerügynökség. Draft Guideline on clinical evaluation of medicinal products used in weight control 2014.
  • Food and Drug Administration. Guidance for Industry Developing Products for Weight Management 2007.
  • Heuer CA, McClure KJ & Puhl RM. Obesity Stigma in Online News: A Visual Content Analysis. Journal of Health Communication 2001; 16:976–987.
  • Guh et al. The incidence of co-morbidities related to obesity and overweight: A systematic review and meta-analysis. BMC Public Health 2009; 9:88.
  • Luppino et al. Depression and obesity: A meta-analysis of community-based studies. Arch Gen Psychiatry 2010; 67:220–9.
  • Sumithran P & Proietto J. The defence of body weight: a physiological basis for weight regain after weight loss. Clinical Science 2013; 124:231-241.
  • National Institutes of Health. Clinical Guidelines On The Identification, Evaluation, And Treatment Of Overweight And Obesity In Adults 1988.
  • Rand K et al. It is not the diet; it is the mental part we need help with. A multilevel analysis of psychological, emotional, and social well-being in obesity. International Journal of Qualitative Studies on Health and Well-being 2017; 12:1-14.
  • Yumuk V et al. European Guidelines for Obesity Management in Adults. Obesity Facts 2015; 8:402-424.
  • Warkentin et al. The effect of weight loss on health‐related quality of life: systematic review and meta‐analysis of randomized trials. Obes Rev 2014; 15:169–82.
  • Berthoud H, Münzberg H, & Morrison, CD. Blaming the brain for obesity. Gastroenterology 2017; 152(7):1728-1738.
  • Astrup A. Dietary treatment of overweight and obesity. In: Thomas A. Wadden & George A. Bray (szerk.). Handbook of Obesity Treatment. New York: Guilford Press 2018: 309-321.
  • Caterson ID et al. Gaps to bridge: Misalignment between perception, reality and actions in obesity. Diabetes Obes Metab 2019; 21(8): 1914-1924

Kapcsolódó cikkek