A nagy vita: Az elhízás valóban betegség?

London, 2018. Szakértők egy csoportja a Királyi Orvosi Kollégium (Royal College of Physicians, RCP) tanácsának ülésén annak megvitatására ült össze, hogy az elhízást betegségként kellene-e elismerni. Dr. Andrew Goddard figyelmesen hallgatja. Jól teszi. Mindössze néhány hónappal ezelőtt választották az RCP 121. elnökévé – ő a legfiatalabb az elmúlt 400 évben.

Számára ez a találkozó nem csupán játék a szavakkal. Ez komoly kérdés, amely megváltoztatja, hogyan látják és kezelik az emberek az elhízást. Végül a szavazataik egybehangzóak – az elhízás betegség. Krónikus, mégis kezelhető betegség, amelyet nemcsak a génjeink, hanem a modern környezet is befolyásol.

„A nemzet egészsége szempontjából fontos, hogy megszüntessük az elhízással kapcsolatos megbélyegzést. Az elhízás nem egyfajta választott életmód, melyet az egyén mohósága okoz, hanem betegség, amelyet az egészségügyi egyenlőtlenségek, a genetikai hatások és társadalmi tényezők okoznak” – mondja Dr. Andrew Goddard.

Dr. Andrew Goddard csapata nem az első, akik leülnek és az elhízásról beszélgetnek. A világ minden táján hasonló szakértői munkacsoportok jutottak ugyanarra a következtetésre, amely gyakran vált ki heves vitákat a médiában. Széles körben még mindig úgy tekintenek az elhízásra, hogy ez egyszerűen az életmódtól függ – vagyis, hogy valaki milyen sokat eszik és milyen keveset mozog. Az „energia be és energia ki” kérdése. Egyszerű, ugye? De helytelen, a tudomány szerint.

Annak érdekében, hogy megértsük, miért, kezdjünk egy rövid gondolatkísérlettel.

Képzeljen el egy betegséget, amely:

• Más súlyos egészségi problémák kialakulásának vagy súlyosbodásának magas kockázatával jár, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, magas koleszterinszint, obstruktív alvási apnoé, bizonyos ráktípusok, szorongás és depresszió.
• Megváltoztatja a szervezet kezelésekre adott reakcióját. Ami korábban működött, az már nem működik.
• Amit a mindennapi környezetünk folyamatosan erősít.
• Életre szólóan hat az emberekre.

A betegséggel élők azonban ritkán fordulnak orvosi segítségért, mert úgy vélik, hogy egyedül kell megoldaniuk az egészet.

Nos, nem gondolná úgy, hogy ez a betegség súlyos egészségügyi problémának minősül?

Ez a betegség nem képzeletbeli és nem láthatatlan. Létezik, és elhízásnak nevezzük. Az elhízással élő embereket minden nap emlékeztetik erre – a tömegközlekedési eszközökön, a ruhaboltokban, a parkokban, vagy miközben szeretteikkel vacsoráznak. De az elhízás legkevésbé fontos szempontja a méret. A legfontosabb szempontok azok, amelyeket nem látunk.

A jó hír az, hogy az elhízás kezelhető betegség, és az ezzel élő emberek sokat tehetnek az egészségükért és a jóllétükért. Valójában mindössze öt százalékos testsúlycsökkenés elegendő lehet bizonyos, a testsúllyal kapcsolatos egészségügyi komplikációk, például a magas vérnyomás kockázatának csökkentéséhez.

A súlykontrollnak azonban nincs gyors megoldása. A fogyáshoz és annak fenntartásához a túlsúlyban szenvedőknek megfelelő folyamatos kezelésre és gondozásra van szükségük. Ezért fontos az elhízást betegségként elismerni és a tudomány haladásának megfelelően kezelni .

Bár sok emberben közös, hogy elhízottak, mégis egyéni kezelési tervekre van szükségük. Mindannyiunk génjei, egészsége, élettörténete, személyisége és környezete különböző, és nem ugyanazok a célok motiválnak minket. A személyre szabott kezelési tervhez valószínűleg különböző kezelési lehetőségek kombinációjára van szükség, hogy az egyén igényeit kielégítse.

Egyre több egészségügyi szakember ismeri fel az elhízás összetettségét, és tanulja meg, hogyan segíthet. A kezelési lehetőségek eszköztára szintén növekszik, és folyamatosan frissül. Ma már magában foglalja a viselkedésterápiát, az étkezés-helyettesítőket és az alacsony energiájú diétákat, az elhízás elleni gyógyszereket és a bariátriai műtétet. Túlmutatnak azon az elképzelésen, hogy csak az számít, hogy az ember mit eszik és mennyit mozog. Az elhízás korszerű kezeléséhez szükséges az egyéni étkezési szokások (hogyan, mikor és miért eszik), valamint a hangulat, az alvás, a stressz és a fizikai aktivitás mintázatainak megértése.