Egyre több szakértő ismeri el az elhízást betegségként. Ez egyeseknek
meglepetés, másoknak pedig megkönnyebbülés, különösen az elhízással
élők számára. De miért gondoljuk, hogy az elhízás betegség, és nem
egyszerűen az akaraterő hiánya vagy az életmód okozza? A válasz egy
része abban rejlik, hogy az elhízás többről szól, mint amennyit a
felszínen láthatunk. Sokkal többről.
London, 2018. Szakértők egy csoportja a Királyi Orvosi Kollégium
(Royal College of Physicians, RCP) tanácsának ülésén annak
megvitatására ült össze, hogy az elhízást betegségként kellene-e
elismerni. Dr. Andrew Goddard figyelmesen hallgatja. Jól teszi. Mindössze néhány
hónappal ezelőtt választották az RCP 121. elnökévé – ő a legfiatalabb
az elmúlt 400 évben.
Számára ez a találkozó nem csupán játék a szavakkal. Ez komoly
kérdés, amely megváltoztatja, hogyan látják és kezelik az emberek az
elhízást. Végül a szavazataik egybehangzóak – az elhízás betegség. Krónikus, mégis
kezelhető betegség, amelyet nemcsak a
génjeink, hanem a modern környezet
is befolyásol.
„A nemzet egészsége szempontjából fontos, hogy megszüntessük az
elhízással kapcsolatos megbélyegzést. Az elhízás nem egyfajta
választott életmód, melyet az egyén mohósága okoz, hanem betegség,
amelyet az egészségügyi egyenlőtlenségek, a genetikai hatások és
társadalmi tényezők okoznak” – mondja Dr. Andrew Goddard.
A link with your BMI result has been sent to the email address.
An error has occured. The email wasn't sent.
Az elhízás tudománya
Dr. Andrew Goddard csapata nem az első, akik leülnek és az elhízásról
beszélgetnek. A világ minden táján hasonló szakértői munkacsoportok
jutottak ugyanarra a következtetésre, amely gyakran vált ki heves
vitákat a médiában. Széles körben még mindig úgy tekintenek az
elhízásra, hogy ez egyszerűen az életmódtól függ – vagyis, hogy valaki
milyen sokat eszik és milyen keveset mozog. Az „energia be és
energia ki” kérdése. Egyszerű, ugye? De helytelen, a tudomány szerint.
Annak érdekében, hogy megértsük, miért, kezdjünk egy rövid gondolatkísérlettel.
Képzeljen el egy betegséget, amely:
Más súlyos egészségi problémák kialakulásának vagy
súlyosbodásának magas kockázatával jár, mint például a szív- és
érrendszeri betegségek, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás,
magas koleszterinszint, obstruktív alvási apnoé, bizonyos
ráktípusok, szorongás és depresszió.
Megváltoztatja a
szervezet kezelésekre
adott reakcióját. Ami korábban működött, az már nem működik.
Amit a mindennapi környezetünk folyamatosan erősít.
Életre szólóan hat az emberekre.
A betegséggel élők azonban ritkán fordulnak orvosi segítségért, mert
úgy vélik, hogy egyedül kell megoldaniuk az egészet.
Nos, nem gondolná úgy, hogy ez a betegség súlyos egészségügyi
problémának minősül?
Új remény az egészséges életre
Ez a betegség nem képzeletbeli és nem láthatatlan. Létezik, és
elhízásnak nevezzük. Az elhízással élő embereket minden nap
emlékeztetik erre – a tömegközlekedési eszközökön, a ruhaboltokban, a
parkokban, vagy miközben szeretteikkel vacsoráznak. De az elhízás
legkevésbé fontos szempontja a méret. A legfontosabb szempontok azok,
amelyeket nem látunk.
A jó hír az, hogy az elhízás kezelhető
betegség, és az ezzel élő emberek sokat tehetnek az egészségükért
és a jóllétükért. Valójában
mindössze öt százalékos testsúlycsökkenés elegendő lehet bizonyos, a
testsúllyal kapcsolatos egészségügyi komplikációk, például a magas
vérnyomás kockázatának csökkentéséhez.
A súlykontrollnak azonban nincs gyors megoldása. A fogyáshoz és
annak fenntartásához a túlsúlyban szenvedőknek megfelelő folyamatos
kezelésre és gondozásra van szükségük. Ezért fontos az elhízást
betegségként elismerni és a tudomány haladásának megfelelően kezelni .
Ami a kezelést illeti, nincsen univerzális megoldás
Bár sok emberben közös, hogy elhízottak, mégis egyéni
kezelési tervekre van szükségük. Mindannyiunk génjei, egészsége,
élettörténete, személyisége és környezete különböző, és nem ugyanazok
a célok motiválnak minket. A személyre szabott kezelési tervhez
valószínűleg különböző kezelési lehetőségek kombinációjára van
szükség, hogy az egyén igényeit kielégítse.
Egyre több egészségügyi szakember érti meg, mi
kell ahhoz, hogy segítsenek
Egyre több egészségügyi
szakember ismeri fel az elhízás összetettségét, és tanulja meg,
hogyan segíthet. A kezelési lehetőségek eszköztára szintén növekszik,
és folyamatosan frissül. Ma már magában foglalja a viselkedésterápiát,
az étkezés-helyettesítőket és az alacsony energiájú diétákat, az
elhízás elleni gyógyszereket és a bariátriai műtétet. Túlmutatnak azon
az elképzelésen, hogy csak az számít, hogy az ember mit eszik és
mennyit mozog. Az elhízás korszerű kezeléséhez szükséges az egyéni
étkezési szokások (hogyan, mikor és miért eszik), valamint a hangulat,
az alvás, a stressz és a fizikai aktivitás mintázatainak megértése.
Irodalomjegyzék:
Royal College of Physicians. Obesity should be recognized as a
disease. Council Paper 2018.
Royal College of Physicians.
RCP calls for obesity to be recognized as a disease. RCP London News
2019.
https://www.rcplondon.ac.uk/news/rcp-calls-obesity-be-recognised-disease
[Elérve: 2019. június].
Európai Gyógyszerügynökség. Draft
Guideline on clinical evaluation of medicinal products used in
weight control 2014.
Food and Drug Administration. Guidance
for Industry Developing Products for Weight Management 2007.
Heuer CA, McClure KJ & Puhl RM. Obesity Stigma in Online
News: A Visual Content Analysis. Journal of Health Communication
2001; 16:976–987.
Guh et al. The incidence of
co-morbidities related to obesity and overweight: A systematic
review and meta-analysis. BMC Public Health 2009; 9:88.
Luppino et al. Depression and obesity: A meta-analysis of
community-based studies. Arch Gen Psychiatry 2010; 67:220–9.
Sumithran P & Proietto J. The defence of body weight: a
physiological basis for weight regain after weight loss. Clinical
Science 2013; 124:231-241.
National Institutes of Health.
Clinical Guidelines On The Identification, Evaluation, And Treatment
Of Overweight And Obesity In Adults 1988.
Rand K et al. It
is not the diet; it is the mental part we need help with. A
multilevel analysis of psychological, emotional, and social
well-being in obesity. International Journal of Qualitative Studies
on Health and Well-being 2017; 12:1-14.
Yumuk V et al.
European Guidelines for Obesity Management in Adults. Obesity Facts
2015; 8:402-424.
Warkentin et al. The effect of weight loss
on health‐related quality of life: systematic review and
meta‐analysis of randomized trials. Obes Rev 2014; 15:169–82.
Berthoud H, Münzberg H, & Morrison, CD. Blaming the brain
for obesity. Gastroenterology 2017; 152(7):1728-1738.
Astrup A. Dietary treatment of overweight and obesity. In:
Thomas A. Wadden & George A. Bray (szerk.). Handbook of Obesity
Treatment. New York: Guilford Press 2018: 309-321.
Caterson
ID et al. Gaps to bridge: Misalignment between perception,
reality and actions in obesity. Diabetes Obes Metab 2019; 21(8):
1914-1924