Go to the page content

Stressz és elhízás: Miért kívánjuk a finom falatokat?

Ha hosszú ideig stresszesnek érezzük magunkat, az megváltoztathatja az étvágyunkat. Ez növeli az elhízás kialakulásának kockázatát. A stresszkezelés elsajátítása olyan stratégia, amely segíti a testsúlykontrollal kapcsolatos erőfeszítéseit.

Normális és nagyon gyakori jelenség, hogy életünk kihívásaira stresszel reagálunk. A Gallup egy 2018. évi, 142 országban végzett globális felmérésében az emberek 35 %-a azt mondta, hogy a nap nagy részében stresszesnek érzi magát. Ez a stressz gyakran rövid távú – például egy közelgő határidő miatti aggodalom –, és ez pozitívan ösztönözhet bennünket a cselekvésre.

Ha azonban hosszú ideig stresszesnek érezzük magunkat, az károsan érinti az egészségünket. Nem alszunk olyan jól, és nem mozgunk eleget. Az étkezési szokásaink is változnak, és egyre több egészségtelen ételre vágyunk. Ezek a stresszre adott reakciók mind szerepet játszanak abban, hogy az elhízás kialakulásának kockázata fokozódik.

Crying woman sitting on a couch.

Az emberek 35%-a azt mondja, hogy stresszesnek érzi magát a nap nagy részében.

-Gallup’s Global Survey of 142 countries, 2019

A „vigaszevés” stresszoldó hatású

A stressz a szervezetünk „küzdj-vagy-menekülj” válaszának része, amely több ezer éve segít túlélni a veszélyes helyzeteket. Normális esetben azonban ezek a helyzetek csak rövid ideig tartanak. De az emberek ma már annyira stresszesnek érzik magukat a mindennapok során, hogy ez a válasz folyamatosan aktív.

Amikor ez történik, a kortizol szintje – a biológiai stresszreakcióban szerepet játszó egyik fő hormon – emelkedik. Az emelkedett kortizolszint egyik hatása az étvágy növekedése. Ha tehát folyamatosan stresszesnek érezzük magunkat, nagyobb a valószínűsége, hogy több ételt is eszünk.

És nem akármilyen ételt. Kutatások igazolták, hogy stresszhelyzetben jobban vonzódunk az energiadús ételekhez. Ez azért lehet így, mert ezek az ételek segíthetnek a stressz enyhítésében. Ezért nevezik ezt a jelenséget „vigaszevésnek”.

Így a stressz nem csupán azt okozza, hogy többet akarunk enni, hanem az elfogyasztani kívánt étel típusát is befolyásolja. Ez magyarázat arra is, hogy az elhízással élő emberek kortizolszintje miért magasabb a normálisnál. A stressz fokozza annak az esélyét is, hogy rosszabbul alszunk, több alkoholt iszunk és kevesebbet mozgunk, ami mind növeli az elhízás kockázatát.

Woman sitting on the mat at the seashore having view on the big wave and  jetty
Irodalomjegyzék:
  • Gallup. Gallup Global Emotions 2019.
  • American Psychological Association. How stress affects your health: https://www.apa.org/helpcenter/stress [Elérve: 2019. július].
  • Stults-Kolehmainen MA & Sinha R. The Effects of Stress on Physical Activity and Exercise. Sports Medicine 2014; 44:81-121.
  • Zellner DA et al. Food selection changes under stress. Physiology and Behavior 2006; 87(5):789-793.
  • Valk ES, Savas M & Rossum E. Stress and Obesity: Are There More Susceptible Individuals? Current Obesity Reports 2018; 7:193–203.
  • Forman E & Butryn M. Effective Weight Loss: An Acceptance-Based Behavioral Approach - Treatments That Work (Workbook Ed.). New York: Oxford University Press 2016.
  • Harvard Mental Health Letter. Why stress causes people to overeat. https://www.health.harvard.edu/staying-healthy/why-stress-causes-people-to-overeat [Elérve: 2019. július].

Kapcsolódó cikkek