Egy tanulmány szerint a csak diétán és mozgáson alapuló testsúlycsökkentési programok résztvevőinek 80-95 százalékánál 2-5 éven belül visszatér az elvesztett súly. Még a legjobb étrenddel és megfelelő edzéstervvel is kevés az esély arra, hogy 5-6%-nál nagyobb súlycsökkentést huzamosabb ideig fenntartsunk. Testi és lelki egészségünk szempontjából pedig csakis az az „okosfogyás”, aminek az eredményét hosszútávon is megőrizzük. A testsúly szabályozása azonban bonyolult összjáték genetika, környezet, lelki tényezők és anyagcsere között.

A szervezet védekezik a fogyás ellen, mert úgy véli, hogy legmagasabb elért súlyunkhoz képest minden alacsonyabb érték csak éhezést jelenthet, így lelassítja az anyagcsere sebességét és növeli az éhségérzetet. Tested ilyenkor “éhezés üzemmódba” kapcsol, és minden erejével megpróbálja visszanyerni az elvesztett kilókat. A lelassult anyagcsere egy tanulmány szerint akár a jelentős fogyást követően hat évvel is fennmaradhat, az esetek 80%-ában növeli az éhségérzetet szabályozó hormonok mennyiségét, míg a jóllakottságérzetet jelző anyagok szintje akár 65%-kal is csökkenhet.

A zsírsejtek hosszú távú „emlékezettel” rendelkeznek, és a fogyást követően arra törkeszenek hogy visszanyerjék eredeti, akár hatszoros nagyságukat.

Szervezetünk évezredeken át az éhezés túlélésére fejlődött, nem a modern világ kalóriabőségének kezelésére. Ezért van, hogy csupán az életmódváltás általában nem elegendő. Így, még ha eleinte szépen is halad a fogyás, a legtöbb esetben egyszer csak megtorpan, és a leadott kilók minden igyekezet ellenére nagy eséllyel visszatérnek. Ráadásul az elhízással élő embereknél a táplálékkal kapcsolatos ingerek 67 százalékkal erősebb aktivitást váltanak ki az agy jutalmazási központjaiban, mint normál testsúlyú társainknál. Ez az állandó gondolati zaj ételekről, nassolásról, étkezésről szól, és nehezen lehet elnémítani.

De mi minden történik még a testben elhízáskor, ami megalapozza egészségügyi kockázatát? A zsírsejtek kórosan megnagyobbodnak, vérellátásuk zavart szenved, és ez sejtkárosodáshoz vezethet. Ez tartós, lappangó gyulladást indít el a szervezetben. A gyulladás fenntartásában főként az immunrendszer bizonyos sejtjei vesznek részt. Ezek a folyamatok megzavarják az inzulin hatását, elősegítik az inzulinrezisztencia kialakulását, és növelik a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát.

Emellett a zsírsejtek hormontermelése is felborul. A zsírszövet által termelt hormonok és gyulladást fokozó anyagok szintje megemelkedik, míg az inzulinérzékenységet fokozó hormon szintje csökken, tovább rontva az anyagcserét.

Az elhízás okainak és kórélettanának jobb megértése azt eredményezte, hogy ma már léteznek korszerű megoldási lehetőségek is egészséges testsúlyunk hosszú távú fenntartására. A kulcs nem a gyors súlyvesztés és éhezés, hanem egy személyre szabott, okosan kialakított terv. A leadott súly visszatérése nem az akaraterő hiánya, hanem biológiai folyamat. Az okosfogyás szakszerű támogatással és a hosszú távú stratégiával történik, és nem a fogyásmaximalizálást tűzi ki célul, hanem a számodra egészséges állapot elérését, fenntartását.