Hogy kellene neveznünk? Meglepő, milyen hangsúlyt fektetünk erre a kérdésre, amikor az elhízásról beszélünk. Vannak, akik a „kövért" részesítik előnyben, mert úgy gondolják, hogy ez egy tényszerű leírás. Másokat a „kövér" sért, és a „túlsúlyost" részesítik előnyben, mivel ez egy objektív, klinikai kifejezés.
Egy nemrégiben az Egyesült Királyságban tartott, az elhízásról és a súlykontrollról szóló konferencián hallottam, hogy egy előadó a „nagyobb súlyú" emberekre utal. Ez a hallgatóság bizonyos részében negatív érzést keltett, mert számukra egyértelműen megbélyegző és sértő is volt.
„A kontextus az, ami egy szót kártékonnyá tesz. Ha az utcán egy idegen a testzsírját firtatja, az szomorúságot, dühöt és akár a kisebbrendűség érzését is okozhatja. De mi a helyzet, ha egy orvos mondja azt , hogy aggódik teste magas testzsírszázaléka miatt?”
Aktívan részt veszek olyan szervezetekben, amelyek támogatják a túlsúlyosakat. Úgy érzem, hogy a megbélyegzés az egyik fontos része a problémának, és itt jön szóba – és okozza a legnagyobb vitát –, hogy milyen szavakat használunk. Mivel mindannyian egyediek vagyunk, nehéz mindenkinek megfelelni. Van, amit az egyik személy sértőnek találhat, egy másik viszont nem.
Számomra a kontextus az, ami egy szót kártékonnyá tesz. Ha az utcán egy idegen a testtömegét firtatja, az szomorúságot, dühöt és akár a kisebbrendűség érzését is okozhatja. De mi a helyzet, ha egy orvos mondja azt, hogy aggódik teste magas testzsírszázaléka miatt?
Az elhízást általában a beteg hibájából kialakult dolognak tekintik, ami ezért megteremti a lehetőségét a csúfolódásnak, a diszkriminációnak és a bántalmazásnak. Amikor hazaindultam a konferenciáról, aggódtam, hogy ennyi figyelmet szenteltek a „minek is nevezzelek" kérdésének." Az „egyen kevesebbet, mozogjon többet" megbélyegzés nem sokkal inkább aggasztóbb, mint az, hogy egy betegséget minek nevezünk?
Az emberek nem veszik észre, hogy valójában sokat mozgok. Teljes munkaidőben fizikai munkát végzek az iskola befejezése óta. Van személyi edzőm is, és járok edzőterembe, illetve naponta úszok. Szóval gyerünk, hívj kövérnek, túlsúlyosnak, nagyobb súlyúnak, erős csontúnak vagy bárminek, aminek szeretnél! De ha úgy érzed, hogy ítélkezned kell felettem, azt a saját megfigyeléseid alapján tedd, ne a médiában hallottak vagy olyan szakemberek által elmondottak mentén, akik vagy nem rendelkeznek tapasztalattal róla, vagy nem is értik, hogy valójában mit jelent elhízással élni.
„Amióta befejeztem az iskolát, teljes munkaidőben fizikai munkát végzek. Van személyi edzőm is, és járok edzőterembe, illetve naponta úszok."
Véleményem szerint a konferenciáknak és más, az elhízásról szóló fórumoknak jót tenne, ha az akadémikusok és a betegek között javulna a kommunikáció. Az ilyen párbeszéd hozzájárulna a túlsúllyal küzdők kihívásainak jobb megértéséhez, és ahhoz a stratégiához, hogy közös hangot találva haladjunk előre. És a közös hang nem csupán egy korlátozott jelentésű, megbélyegező szót jelent.
