Képzeljen el egy olyan világot, ahol az egyik napon a piros
jelzőlámpa „stop”-ot jelent, majd másnap már „mehet”-et. Így soha nem
tudnánk eljutni sehova, csak összezavarodnánk. Ennek ellenére a
férfias példaképek körüli ellentmondó üzenetek és szabályok éppen ezt
a hatást keltik, sőt, egyes esetekben a férfiak egészségét is
veszélyeztetik. Vajon biztosan el kellene fogadnunk ezeket a
szabályokat? Olvasson tovább...
Dr Michael Vallis
2020. augusztus
Mi teszi a modern férfit?
Genderideológiának nevezik azt az internalizált, kulturális
meggyőződésrendszert, amely megszabja, hogy az adott nem képviselőinek
milyen viselkedésformákat kell követniük.
A hagyományos, „férfias”
ideológia valahogy így néz ki: A férfiaknak soha nem szabad
gyengeséget mutatniuk vagy nőies dolgokkal foglalkozniuk, sőt,
kalandos életet kell élniük, amelynek olykor az erőszakosság is része
lehet. Sikerre kell törekedniük, és „kősziklának” kell lenniük
egyfajta „kemény-legény” mentalitással.
Azt gyanítom,
hogy a legtöbb férfi, aki ezt a bekezdést olvassa, könnyen felismeri
ezeket az attitűdöket. De vajon mennyire érdemes hinni egy ilyen
típusú hozzáállásban? Illetve lehetséges az, hogy napjaink „férfias”
gondolkodásmódja egyenesen káros lehet az egészségre?
Hogyan értelmezzük tehát a társadalmi
normák betartására irányuló vágyunkat?
Mindannyian tudjuk, hogy az emberek túlélési ösztönökkel
rendelkeznek. Erre általában a fizikai életben maradás tekintetében
gondolunk. De tudja mit? A fizikai túlélésen felül a szociális életben
maradáshoz is vannak ösztöneink.
Az emberek szociális „állatok”. Szeretnénk beilleszkedni, és
elkerülni az elutasítást. Éppen ezért nem meglepő, hogy különböző
szabályrendszernek igyekszünk megfelelni, amik megszabják, hogy mi az,
ami rendben van, és mi az, ami nem.
És itt jön a lényeg: Lehetséges, hogy olyan hiedelmeket alakítottunk
ki, amelyek akadályozzák a testsúlykezelést?
A link with your BMI result has been sent to the email address.
An error has occured. The email wasn't sent.
A férfias ideológia hatása az elhízás gyakoriságára és a férfiak egészségére
És akkor mi van? Jelent ez bármit is? Nos, fontolja meg! Úgy tűnik,
hogy a férfiak máshogy értelmezik a testsúlytöbblet mértékét, mint a
nők. Szinte sosem hallani, hogy egy
férfi megkérdezi a partnerét: „Ebben kövérnek tűnök?”
Az viszont nem megy ritkaságszámba, hogy egy férfi a hasát ütögetve
kihúzza magát és azt mondja: „Mindig is nagy, erős fickó voltam.”
Még ha a férfiak el is ismerik a túlsúlyukat,
kevésbé valószínű, hogy egészségügyi problémákhoz kapcsolják, mint
ahogy az egyébként a nőknél jellemző. És a férfiak esetében kevésbé
valószínű, hogy megpróbálják kezelni a túlsúlyukat.
Az elhízás a világ minden táján növekszik. Meglepődne, ha azt
mondanám, hogy az 1946-1964 között született férfiak között 1950 óta
minden évtizedben 29%-kal nőtt az elhízás gyakorisága? Ez valóban
sokkoló statisztika…
Megosztom
„A hagyományos, „férfias”
gondolkodásmóddal kapcsolatos másik probléma az, hogy a férfiak
kevésbé kérnek segítséget akkor, amikor szükségük van rá. A
segítségkérés nem áll összhangban azzal a meggyőződéssel, hogy erősnek
és önellátónak kell lenniük.”
Képzelje el, hogy nem elégedett a testsúlyával. Emiatt nyilván
rosszul érzi magát a bőrében. Ennek az érzésnek az elfojtása semmin
sem változtat, csak fokozza a testsúlyával kapcsolatos problémáját.
Önképünk elég súlyos pofonokat kap egy ilyen ördögi körben.
Egyeseknél az úgynevezett „imposztorszindróma” is kialakul. Kívülről
erős, belül pedig sérült.
Megküzdés és stressz: a tagadás csapdája
Rendben, tehát a férfiak valamilyen okból csendben
szenvednek, és rosszul érzik magukat attól, hogy semmi sem változik.
Most azonban, hogy a sérülésekhez még a sértések is hozzáadódnak, a
fejlett országokban a férfiak esetében nagyobb a
kockázata annak, hogy szinte az összes krónikus betegség
kialakul: Tüdőrák, májbetegség, szívbetegség, stroke,
és igen, az elhízás.
A férfiak általában úgy reagálnak a stresszre, hogy megtagadják a
probléma létezését, így még véletlenül sem kérnek segítséget. Ez az,
amikor a túlélési ösztön működésbe lép. Ösztönösen az örömöt és a
fájdalom elkerülését célozzuk meg. A leggyakoribb megküzdési stratégia
a menekülés vagy az elkerülés.
Megosztom
„A férfiak stresszre adott elsődleges válasza arra hajlamosít, hogy
ne fogadják el a probléma létezését, és ne kérjenek segítséget."
Tehát mit érdemes tenni? Szerencsére az alapértelmezett elkerülésen
túl is vannak lehetőségek.
A stresszhez társuló érzelmek kétféleképpen kezelhetők: vagy
elnyomással (az érzelem minimalizálása – represszió), vagy közvetlen
összpontosítással (érzékenyítés).
Ezek a különböző válaszok különböző mintázatot alkotnak:
A harcolj/menekülj jól
társul a represszióval, és összefügg azzal, amit cselekvésközpontú
megküzdésnek nevezünk.
A gondoskodj/oltalmazz az
érzékenyítéssel kapcsolatos, és összefügg azzal, amit
érzelemközpontú megküzdésnek nevezünk.
Itt nincs jó vagy rossz. Szeretném, ha úgy gondolna a stresszre
adott reakciókra, mint választási lehetőségekre. Ha az A terv nem
működik, fontolja meg a B tervet.
A férfiak hajlamosak a cselekvésközpontú megküzdésre és az érzelmek
elnyomására, tehát inkább a harcolj/menekülj utat választják. Pedig
van alternatíva. Nagyon fontos az érzelmek kifejezése és az
önmagunkkal és másokkal való foglalkozásra való összpontosítás. Ez
lehetővé teszi számunkra, hogy egy teljesen új alternatívák világát
nyissuk meg.
Megosztom
„Nyitottnak lenni az érzések kifejezésére, és az önmagunkkal és
másokkal való foglalkozásra összpontosítani, a választások világát
nyitja meg a számunkra."
Jó, ha van választási lehetőségünk, mert az elhízás komplex
betegség, nem pedig pusztán a rossz személyes döntések és az akaraterő
hiányának az eredménye. Sokkal inkább a biológiai, genetikai,
társadalmi és környezeti (és személyes) tényezőket tükrözi.
Ezért van az, hogy krónikus
betegségként értelmezzük. Mint minden krónikus betegséget, ezt sem
lehet egyedül kezelni.
Milyen módon lehet legeredményesebben kezelni a férfiak elhízását?
Nézzünk meg két, közvetlenül a férfiakra irányuló, súlykontrollal
kapcsolatos vizsgálatot. Az egyiket FFIT-programnak (Football Fans in
Training – Focidrukkerek Edzésen) hívták, ahol futballstadionokban
tartottak programokat a résztvevők számára.
A másik neve HAT-TRICK (Mesterhármas) volt, aminek keretei között
egy félprofesszionális jégkorongstadion öltözőit használták a férfi
célközönséggel való kapcsolattartásra.
A kutatások szerint azok a programok vonzóbbak a férfiak számára, amelyekben:
hasonló gondolkodású férfiakkal folytatott csoportos
interakciók vannak,
humort használnak a program végzése
során,
egyfajta versengés jellemző,
és a testmozgásra és
a táplálkozásra egyaránt összpontosítanak.
De mi van akkor, ha Ön nem fogadja el azt a koncepciót, hogy az
elhízás olyan krónikus betegség, ami szakember bevonását igényli?
Mindannyian sportolók vagyunk
A metaforák rajongója vagyok, ezért engedje meg, hogy egyet itt is
alkalmazzak. Ahelyett, hogy olyan betegnek vagy gyengének látná magát,
akinek segítségre van szüksége, hajlandó lenne inkább sportolóként
tekinteni önmagára?
A sportolóknak edzőkre van szükségük. Nagyon kevés atléta jut el
tréner nélkül a csúcsra. Sőt, az elitsportolóknak egy egész edzői
csapatuk van. Tudna az egészséges testsúly felé vezető útra úgy
tekinteni, mint egy sportoló küldetésére?
Ez olyan, mintha egy hosszú, szezonon kívüli időszak után
visszatérne az edzéshez.
Megosztom
„Ahelyett, hogy betegnek vagy gyengének látná magát, akinek
segítségre van szüksége, hajlandó lenne inkább sportemberként
tekinteni magára? A sportolóknak edzőkre van szükségük.”
A sporthoz hasonlóan az, hogy az egészségügyi csapat kikből áll, az
egyén szükségleteitől és az egészségi állapotától függ. De általában
elhízás elleni terápiára szakosodott orvost, táplálkozási szakértőt,
fiziológust és egészségpszichológust is magában foglalhat.
Orvosa értékelheti testsúlyának
az egészségére gyakorolt hatását, segíthet a személyre szabott testsúlykontroll-terv
kidolgozásában, illetve különbözőkezeléseket ajánlhat,
amennyiben szükséges. A táplálkozási szakemberek segíthetnek az egészséges
étrend és a kalóriacsökkentő-módszerek megtalálásában, a
mozgásterápiás szakemberek a személyre szabott testmozgásterv
kialakításában asszisztálhatnak, a pszichológus pedig a viselkedés
megváltoztatásában és az egészséges önbecsülés előmozdításában
lehet a segítségére.
Irodalomjegyzék:
Wirth CK et al. Developing Weight Management Messages
and Interventions for Baby Boomer Men. Am J Mens Health. 2014 May
1;8(3):258–66
Gavarkovs AG et al (2016). Engaging Men
in Chronic Disease Prevention and Management Programs: A Scoping
Review. American Journal of Men’s Health, 10(6),
NP145–NP154.
Levant, R. F. (2011). Research in the psychology
of men and masculinity using the gender role strain paradigm as a
framework. American Psychologist, 66(8), 765–776.
Robertson, C., Avenell, A., Stewart, F., Archibald, D., Douglas,
F., Hoddinott, P., van Teijlingen, E., & Boyers, D. (2017).
Clinical Effectiveness of Weight Loss and Weight Maintenance
Interventions for Men: A Systematic Review of Men-Only Randomized
Controlled Trials (The ROMEO Project). American Journal of Men’s
Health, 11(4), 1096–1123.
Sharp, P., Bottorff,
J. L., Hunt, K., Oliffe, J. L., Johnson, S. T., Dudley, L., &
Caperchione, C. M. (2018). Men’s Perspectives of a Gender-Sensitized
Health Promotion Program Targeting Healthy Eating, Active Living,
and Social Connectedness. American Journal of Men’s Health,
12(6), 2157–2166.
Tsai, S. A., Lv, N., Xiao, L.,
& Ma, J. (2016). Gender Differences in Weight-Related Attitudes
and Behaviors Among Overweight and Obese Adults in the United
States. American Journal of Men’s Health, 10(5),
389–398
de Vries MFRK. The Impostor Syndrome: Developmental
and Societal Issues. Hum Relat. 1990 Jul 1;43(7):667–86
Wyke S et al. Football Fans in Training (FFIT): a randomised
controlled trial of a gender-sensitised weight loss and healthy
living programme for men – end of study report Southampton (UK):
NIHR Journals Library; 2015 Jan. (Public Health Research, No.
3.2.)
Az Ön testtömegindexe (BMI) a testsúlyából és a magasságából számított
érték. Ez nem kifejezetten a testzsírszázalékra utal, viszont könnyedén
megmutatja, hogy súlya az egészséges vagy az egészségtelen tartományba esik-e.
Fogyás a COVID-19 miatti korlátozások után: Mi van akkor, ha a megoldás
máshol van, mint ahol eddig kereste?
Sokunk tapasztalt súlygyarapodást a pandémia miatt bevezetett lezárások
időszakában. Ha a karantén ideje alatt felszaladtak a kilók, netán újabb
diétával próbálkozik? Vagy beiratkozik egy edzőterembe? Esetleg
felkeresi az orvosát?